Ezért csökkent a nyelvvizsgázók száma

A KSH kimutatta: a vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől.

Tavaly valóban kevesebben nyelvvizsgáztak, mint 2012-ben, ám az akkreditált nyelvvizsgákon részt vevők csökkenő száma a 2009-2013 közötti négy évben messze elmaradt az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkenésétől. Emlékezetes, hogy 2012-ben az oktatási kormányzat drasztikusan visszavágta az egyetemekre felvehetők keretszámait. A csökkentés a legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, amelyeken a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok nélkül eleve reménytelen volt nekiindulni a felvételinek. Mivel a nyelvvizsgázók több mint felét a felvételiben érintett korosztály teszi ki, így ez a csökkenés az adott időszakban azonnal lecsapódott a nyelvvizsgára jelentkezők számában is.

A 2011-es felsőoktatási törvény lebegtette meg először a diploma megszerzéséhez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény feloldásának lehetőségét. Ezt követően a korábban végzett volt hallgatók másfél éven keresztül próbálkozhattak az egyetemek által szervezett – és általában könnyített – belső vizsgával kiváltani az állami nyelvvizsgát. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ám a változás „arra elég volt”, hogy sok ezer diákban kétségek merüljenek fel a diplomamegszerzés követelményeivel kapcsolatban.

Hasonló hatása volt a Felsőoktatási Kerekasztal tavaly közzétett, majd később fiókba süllyesztett javaslatának is, amely szerint „egyes szakirányok” esetében (melyeket azonban nem neveztek meg) enyhült vagy teljesen megszűnt volna a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek eredményeként nagyon sok most, vagy a közelmúltban végzett hallgató választotta a kivárást, és későbbre halasztotta a nyelvvizsgát.
Ha ehhez hozzátesszük még az érintett korosztályban mutatott demográfiai csökkenést is, akkor a nyelvvizsgázók számának 2011-2012-es jelentősebb, majd 2013-as kisebb mértékű csökkenése éppen a vizsgák alapvető szerepének állandóságát mutatja.

A gyakran drasztikus és átgondolatlannak tűnő oktatáspolitikai bakugrások ellenére a nyelvtanulók alapvető szemlélete továbbra sem változott: a magyar tanuló (és szülei) számára az egy vagy több nyelvvizsga ma is az elért nyelvi teljesítmény szemléletes fokmérője, valamint a továbbtanulás és a szakmai karrier elindításának egyik fontos záloga.