Hatékonyabb lett a közmunka finanszírozása

A közfoglalkoztatásba bevontak létszáma több mint kétszeresére, 139 871-ről 287 671-re nőtt 2009 és 2011 között, és eközben a 2011 szeptemberében módosult bérezési rendszer hozzájárult az egy főre jutó éves támogatási összeg csökkenéséhez.

Az ÁSZ összesen 227 milliárd forint felhasználását ellenőrizte a 2009-2011 közti időszakban a közmunkaprogramokban.

A jelentést ismertető sajtótájékoztatón Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: a vizsgálat nagy hangsúlyt fektetett a közpénzek átláthatóságára, a hiányosságok feltárására és a fejlesztés lehetőségeire.

A közfoglalkoztatás kedvező hatást gyakorolt a foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulására, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-2011 között a foglalkoztatási arányt 0,8-1,1 százalékkal, a munkanélküliségi rátát 1,4-2,0 százalékkal javította.

Az ÁSZ megállapította, hogy 2009-2011 között a közfoglalkoztatásba bevontak 43-62 százaléka volt alacsony iskolai végzettségű, arányuk minden évben meghaladta a nyilvántartott álláskeresőkön belül az alacsony iskolai végzettségűek arányát. A közfoglalkoztatás támogatási rendszere ezzel eredményesen járult hozzá az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásának javításához.

Az egy főre jutó éves közfoglalkoztatási támogatás a 2009. évről a 2010. évre 31 százalékkal (554 ezer forinttal) nőtt, majd 2011-re 46 százalékkal (301 ezer forinttal) csökkent. A támogatási rendszer hatékonyan járult hozzá az aktív korú ellátottak foglalkoztatásba történő bevonásához is: 2010-ben 28 938-cal (32 százalékkal), 2011-ben 31 711-gyel (26 százalékkal) több szociális juttatásra jogosultat vontak be valamely közfoglalkoztatási formába, mint az előző évben.

A sajtótájékoztatón Lajterné Hudák Magdolna ellenőrzésvezető ismertette: 2009-2010-ben a támogatásokból a legnagyobb arányt (84 százalék) képviselő közcélú munka központi támogatásának megtervezése nem volt számításokkal alátámasztott. A támogatási rendszer ebben az időszakban az önkormányzatokat a magasabb támogatási intenzitású közcélú munka keretében történő közfoglalkoztatásra ösztönözte. Ez az előirányzat felülről való nyitottsága következtében a források pazarló felhasználását eredményezte. 2011-től a közfoglalkoztatás egységes finanszírozási rendszerének megteremtése a tervezhetőséget központi szinten jelentős mértékben javította.

A közfoglalkoztatás információs rendszere az ellenőrzött időszakban a nyilvántartások és adatszolgáltatások folyamatossága, naprakészsége, megbízhatósága szempontjából nem volt eredményes, mivel nem biztosította a rendszeres beszámolást és visszacsatolást a döntéshozók felé. A Szociális, majd Közfoglalkoztatási Adatbázisban a 2010-ben 130, a 2011-ben 89, a 2012-ben 389 önkormányzat az adatrögzítési kötelezettsége ellenére nem rögzített adatot, illetve előfordult, hogy az adatrögzítés nem volt naprakész. A késedelem, illetve az adatrögzítés elmaradása kockázatot jelentett az adatbázis megbízhatósága szempontjából.

Az ÁSZ javasolja a belügyminiszternek többek között, hogy intézkedjen a közfoglalkoztatás tervezési rendszerének az önkormányzatok megalapozott költségvetés tervezéséhez is információt nyújtó, a foglalkoztatáspolitikai szempontokkal összhangban történő kialakítása, továbbá a kitűzött célok megvalósítását nyomon követő monitoring-rendszer, valamint a jegyzők adatrögzítési kötelezettségének teljesítése érdekében.

A nemzetgazdasági miniszternek a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetéséről szóló kormányrendelet módosításának kezdeményezésére tett javaslatot az ÁSZ az adatrögzítés határidejének meghatározása érdekében.