Tényleg feleződött az alacsony végzettségűek száma Magyarországon?
Sztojka Attila államtitkár szerint egy évtized alatt csaknem 47 százalékkal csökkent a legfeljebb nyolc általánost végzettek száma, és több mint egymillió ember lépett ki a szegénységből a kormány politikájának köszönhetően. A bejelentés látványos számokra épül, de a teljes kép árnyaltabb.
Egy évtized alatt 47 százalékkal csökkent a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező emberek száma, a hátrányos helyzetűek középfokú iskolai végzettséghez, illetve szakmai ismeretekhez juthattak - közölte a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Zalaegerszegen.
Sztojka Attila a Mesterséges intelligencia a társadalmi felzárkóztatás szolgálatában című rendezvényen, a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpontban egyebek mellett arról beszélt, hogy a 2010 után indult folyamatoknak köszönhetően mára 1 millió 274 ezer embernek sikerült kilépnie a szegénységből.
Zalaegerszegen Zala és Vas vármegyei hátrányos helyzetű személyek fémipari képzési programját valósították meg, hogy high-tech munkahelyeken, 21. századi gazdasági és technológia környezetben is helytálljanak munkavállalóként - ismertette az államtitkár.
Kifejtette, hogy az Aktívan a tudásért program európai uniós és részben magyarországi finanszírozással valósul meg, és tízezer hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező ember képzésbe vonását tűzte ki célul. "Az nem lehet, hogy megragadjunk a krétánál és a táblánál", mert arra kell felkészíteni a hátrányos helyzetű embereket, ami a piacon, a mai technológiai környezetben vár rájuk, mert ez az igazi versenyképességi kérdés
- fűzte hozzá.
Komplex képzéseket valósítanak meg, ami nem pusztán képzést nyújt, hanem egyfajta mobilitási támogatást is, mentorok segítségével, továbbá megélhetési támogatást nyújtanak a résztvevőknek, és a képzés végén az elhelyezkedését is biztosítják. "Magyarország erőforrásként tekint a hátrányos helyzetű térségekben élő, alacsony iskolai végzettségű emberekre is", lehetőséget kíván nekik biztosítani, hogy itt, Magyarországon találják meg a boldogulás lehetőségét - hangsúlyozta Sztojka Attila.
Az államtitkár arra is kitért, hogy Esélyműhely néven nemrég új, innovatív program indult, amelynek keretében 8,7 milliárd forintot nyerhetnek el azok a foglalkoztatók, amelyek hátrányos helyzetűeket alkalmaznak, szakmai tudás megszerzését biztosítják számukra és hosszú távon kívánnak munkát biztosítani nekik, azok a kis- és középvállalkozások, amelyek így bővítenék a vállalkozásaikat, 100 százalékos támogatásban részesülhetnek.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadásában arról beszélt, hogy Magyarország high-tech ország, mert az ipari termékeinek 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, így Németországgal együtt vezeti ezen a téren az OECD listáját. Ma már a Mercedes vagy a BMW Magyarországra hozza a gyártását, mert itt a kapacitás és a technológia előrébb tart, mint Németországban - mondta.
Elértük azonban a teljes foglalkoztatottságot, ezért muszáj növelni a termelékenységet, a leghatékonyabb mód pedig, hogy az emberek és a robotok együtt dolgoznak. Félelem van attól, hogy "elveszik a robotok" a munkát, de a mesterséges intelligencia inkább számos területen megkönnyíti a munkavégzést - említette a kormánybiztos.
Kifejtette, hogy a jelenleg autóipari fókuszú Magyarország stratégiája szerint részt venne a humanoid robotok gyártásában, tesztelésében is, ehhez hoznak létre olyan gazdasági, jogi környezetet, hogy érdemes legyen ezen a területen figyelembe venni az ország adottságait.
Palkovics László elmondta: a kormány komolyan veszi az oktatást, ezért tavaly 60 szakképzőben, 9. osztályosok körében bevezették a mesterséges intelligencia oktatását, mert aki nem tudja használni, az hátránnyal indul a munkaerőpiacon.
Jelenleg Magyarországon 10 ezer alkalmazottra 133 robot jut, "de ez villámgyorsan változni fog", szeretnénk az unió élvonalához tartozni
- közölte.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon: míg az 1990-es években a 15–74 éves korosztály közel fele ebbe a csoportba tartozott, 2020-ra már csak az emberek kb. egyötöde volt ilyen végzettségű. Ez a változás részben az oktatási expanziónak, részben a demográfiai trendeknek köszönhető. Az idősebb korosztályokban még sokkal magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, miközben ezek a nemzedékek fokozatosan kiesnek a statisztikákból, a fiatalabbak pedig eleve magasabb iskolai végzettséggel lépnek be. Az OECD „Education at a Glance 2025” jelentés szerint a fiatal, 25–34 éves korosztályban is folytatódott a trend: az arány, akik nem teljesítették a középfokú végzettséget, 2019 és 2024 között 13 %-ról 12 %-ra csökkent Magyarországon. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza, hogy jelentős oktatási egyenlőtlenségek maradtak: azoknak a fiataloknak, akiknek a szülei nem fejezték be a középfokú iskolát, mindössze 6 %-a szerez felsőfokú végzettséget, szemben az olyanok 71 %-ával, akiknek legalább egyik szülőjük diplomás. Független elemzések rámutatnak, hogy bár a formális iskolai végzettségi szintek emelkednek, a tényleges készségek és versenyképes tudás terén továbbra is kihívások vannak, és az oktatási rendszer nem feltétlenül csökkenti érdemben az esélyegyenlőtlenségeket. Az oktatásban még mindig nagyon nagy különbségek vannak az esélyek között, és az öröklődő hátrányok makacsul fennmaradnak.
Miért tanul a roma gyerekek fele elkülönítve a többiektől?
- olvassa el korábbi cikkünket!
kép: freepik
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Magyarországon közel 330 ezer hallgató (KSH) tanul felsőoktatásban, és a friss diplomások mintegy 90%-a (Education and Training Monitor 2025) rövid... Teljes cikk
Január 8-10. között újra megnyitja kapuit az Educatio oktatási szakkiállítás Budapesten, a Hungexpón - hívta fel a figyelmet a Kulturális és... Teljes cikk
A hallgatói lemorzsolódást csökkentő programot indít a kormány a felsőoktatásban - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium... Teljes cikk
- A magyarok harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást 1 hónapja
- Csak minden ötödik nő érzi, hogy kényelmesen vonulhat nyugdíjba 1 hónapja
- Megérkeztek a friss adatok: ők élnek a legjobban Magyarországon 2 hónapja
- Ezek a leggazdagabb magyar települések 3 hónapja
- Kettős előítéletekkel szembesülnek a fogyatékossággal élő idősebb dolgozók 3 hónapja
- Brutális szigorítás Nagy-Britanniában: nyelvvizsga nélkül nincs munkavállalás 3 hónapja
- A középkorú magyarok többsége úgy látja, nyugdíjasként nélkülözni fog 4 hónapja
- A cégek szerint a dolgozóik felkészültek a nyugdíjra, a munkavállalók nem annyira biztosak ebben 4 hónapja
- A fogyatékkal élő fekete nők az önfoglalkoztatás felé fordulnak 4 hónapja
- Felmérés: az idősebb munkavállalók 90%-a tapasztalt már életkor alapján történő diszkriminációt 5 hónapja
- Felmérés: a magyarok több mint negyede nem tud megtakarítani 6 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa