Hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek
Történelmi csúcson a Bundestag létszáma: minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, a parlamentnek hétszáznál is több képviselője lesz - írja az MTI.
A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.
Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.
A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél. A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.
Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd. Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.
A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy az erőviszonyok végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma minden eddiginél magasabbra emelkedett.
MTI
Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.
A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél. A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.
Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd. Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.
A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy az erőviszonyok végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma minden eddiginél magasabbra emelkedett.
MTI
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni