Hiába van négyezer betöltetlen állás, ha nem piacképesek a mérnökök

A szövetség számításai szerint a szabad mérnöki állások betöltésével 50 milliárd forinttal növekedhetne a termelés.

Ábrahám László szerint a munkaerőhiány okai közé tartozik, hogy a lakosság nagy része nincs tisztában a mérnöki szakma mibenlétével és lehetőségeivel, a szülők és a diákok egyaránt tájékozatlanok. Emellett az oktatás sem fektet elegendő hangsúlyt a gyakorlati tudás elsajátítására, ezért gyakran nem piacképesek a frissen végzett mérnökök - jegyezte meg.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a probléma megoldásaként az EJMSZ egyebek mellett észrevételeket fogalmaz meg az oktatás minőségéről az egyetemek és az illetékes hatóságok felé, továbbá az elmúlt két évben természettudományi roadshow-n keresztül 22 iskolában, több mint 3 ezer középiskolás diáknak mutatta be a mérnöki szakmát, játékos kísérletsorozatok és szakmai képviselők beszámolói révén.

A sajtótájékoztatón jelenlévő szövetségi tagok képviselői egyetértettek abban, hogy alapvetően mérnöki gondolkodású, megoldáscentrikus, több nyelven beszélő, képzett munkaerőt keresnek a vállalatok, viszont a specifikus tudás elsajátítható a cégek - sok esetben nyilvánossá tett - tudásbázisaiból.

A 2009-ben alakult EJMSZ magyarországi nagyvállalatok - így például Mol csoport, Audi, Continental csoport, Lego, Ericsson Magyarország, NI Hungary Kft. - és felsőoktatási-, valamint non-profit intézmények összefogása. Azért jött létre, hogy közvetlen tapasztalataival támogassa és még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnöki szakmák képviselőinek együttműködését. Jelenleg 21 tagot számlál, terveik szerint azonban folyamatosan bővülnek majd.

A szövetség elnöke eddigi eredményeik közül kiemelte, hogy a cégek és az oktatási intézmények összeállították a mérnökökkel szemben elvárt kompetenciák listáját, valamint a kormány eltörölte az ajándékozás áfáját, így a cégek már költség nélkül iskoláknak adhatják a nem használt technológiai eszközeiket.