Hoffmann a magyar oktatási reformokról beszélt Strasbourgban

A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában, európai szintű ösztönzésében - mondta a volt köznevelési államtitkár kedden Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában.

Felszólalásában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért.

A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében - mondta.

Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely - jegyezte meg - kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig.

Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezették be, pedagógus etikai kódex megalkotásáról rendelkeztek és bevezették az erkölcstanoktatást - sorolta a változtatásokat.

Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak.