Hogyan alakul az adórendszer? Íme a változások listája

A javaslat szerint a kedvezményes, 10 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetésével 2010-re átmeneti szabályt hoz a kormány - mivel az év közepén változik az adó mértéke és az adó alapja - eszerint meg kell osztani az adóalapot a július 1-je előtti és utáni részre. Mivel az ötszázmilliós adóalaphatár éves szinten értendő, ezért az átmeneti szabály úgy szólna, hogy a július 1-je utáni adóalapnál kétszázötvenmillió forintig lehet igénybe venni a tízszázalékos kedvezményes adókulcsot a 19 százalékos helyett. Az első féléves adóalapnál ötvenmillió forintos határig lehetne a csökkentett adókulcsot kihasználni.

A személyijövedelemadó-törvényt is kicsit átírják félévtől. Az egyéni vállalkozóknak is lehetővé teszik a cégeknek adott könnyítést, azt, hogy ötszázmillió forintig 10 százalékkal adózzanak a jövedelmük után. A normaszövegből kiderül az is: nemcsak egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként is el lehet számolni értékcsökkenést az ingatlan bérbeadás esetén, illetve akkor, ha az illető magánszemély egy vonatkozó kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.

Az ingatlan-bérbeadókkal nagyvonalú lehet a kormány, ugyanis a javaslat szerint a változtatás életbe lépése előtt kezdett bérbeadásnál is ki lehet aknázni ezt a lehetőséget. Az egyenes ági rokonoknál az öröklés és az ajándékozás is értékhatár nélkül illetékmentes lesz. De a házastárs, mostoha- vagy nevelt gyermek, illetve a mostohaszülő elveszíti illetékmentességét öröklés esetén már az első forinttól kezdve: az örökös házastárs például egy 25 millió forintos házrész után 18 millió forintig 2,5, a 18 és 25 millió közötti részre pedig 6 százalékos illetéket kell, hogy fizessen.

Az Index szerint a vállalkozások kommunális adója megszűnik, a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek utáni adót is eltörlik.

Ez az adócsomag idén a tervezet szerint 75 milliárddal apasztja az állami bevételeket. Ebből a legnagyobb tétel a csökkentett társaságiadó-kulcs határának feltolása és a feltételek megszüntetése, csak ez több mint hetvenmilliárd forintot vesz ki az állam zsebéből. Érdekesség, hogy a dokumentumban felsorolják az egyes lépések költségvetésre gyakorolt hatását, a számokat összeadva azonban csaknem nyolcvanmilliárdos lyuk jön össze - olvasható az Index összeállításában.

Index/Napi Gazdaság