Hogyan érinti az EU-csatlakozás a magyarok európai munkavállalását?

A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő piacra jutását. Az átmeneti időszak első két évében a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. A nemzeti szabályozás keretében a tagállam döntésétől függően akár a munkaerő teljesen szabad piacra jutása is biztosítható.

A csatlakozás után két évvel automatikus felülvizsgálatra kerül majd sor. Ennek részeként az Európai Bizottság jelentést készít a munkaerő-piaci helyzet tagországonkénti alakulásáról, amely végső következtetésében elvileg a ? korlátozásokra feljogosító ? átmeneti időszak lerövidítését és eltörlését is javasolhatja. Amelyik régi tagország fenn kívánná tartani az újak munkavállalóival szembeni korlátozásokat, annak erről a szándékáról még a kétéves időszak letelte előtt értesítenie kell az Európai Bizottságot. Amennyiben ezzel nem él, úgy a harmadik év kezdetétől a nemzeti jog helyett a szabad munkaerőmozgást biztosító aquis kerül alkalmazásra az adott tagállam és Magyarország vonatkozásában. Az ötödik év vége után további két évre a nemzeti szabályozás csak abban az esetben tartható fenn, ha az adott tagállam komoly munkaerőpiaci zavarokkal küzd. A csatlakozási tárgyalásoknak ez a megállapodás-rendszere bilaterális szintre utalja a tagállamok és Magyarország közötti munkavállalás kérdését.

Magyarország az alábbi garanciális feltételekkel fogadta el a korlátozások fenntartására módot adó átmeneti szabályozást:

A csatlakozást követően alkalmazandó szabályozás a magyar munkaerő piacra jutási feltételeinek lényeges javítását eredményezi a jelenlegi tagállamokban;
A csatlakozást követően a tagállamok ún. "közösségi preferenciát" alkalmaznak a magyar munkavállalók javára a nem EU-tagállamból érkező munkavállalókkal szemben (vagyis előnyben részesítési kötelezettségük van más nem EU tagállambeli állampolgárral szemben pl. egy magyar és egy török egyidejű jelentkezésekor);
A tárgyalások lezárásig valamennyi tagország tájékoztatást ad az alkalmazni kívánt konkrét nemzeti szabályozásról;
Magyarországnak elméleti lehetősége, hogy viszonosság alapján hasonló korlátozásokat alkalmazzon az átmeneti időszak alatt a korlátozásokat fenntartó tagállamok munkavállalóival szemben és bizonyos feltételekkel munkaerőpiaci védintézkedést az újonnan csatlakozó tagállamokkal [1]
A tagállamokkal folytatott bilaterális konzultációk alapján az egyes tagállamok jelenlegi álláspontja és eddigi megnyilatkozásai igen eltérőek:

A munkaerő szabad áramlását kilátásba helyezett tagállamok Svédország, Dánia, Hollandia és Írország. Közülük Írország teljes piacnyitást tervez, védintézkedés nélkül. A másik három tagállamban megtörténtek az első lépések a védintézkedés fenntartása mellett alkalmazandó korlátozásmentes piacra jutás biztosítása céljából.
A kedvező, de további megerősítést igénylő nyilatkozatot tett tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Görögország. Mindhárom esetben magas szintű nyilatkozatokat tettek, kifejezve, hogy a magyar munkavállalók megjelenését nem tekintik problémának. Várható, hogy a legfeljebb két évig fenntartani szándékozott nemzeti szabályozás jelentős korlátozásokat nem fog tartalmazni.
Az Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország és valószínűleg Beligum is fenn kívánja tartani nemzeti szabályozását az első két évben, azonban annak tartalmáról, a korlátozások várható mértékéről érdemben nem nyilatkoztak.
Eddig hivatalosan nem nyilatkozott Portugália és Luxemburg.
Az átmeneti korlátozásokat minden bizonnyal alkalmazó tagállamok Ausztria és Németország.


Mit jelent a csatlakozást követő két évben a fenti konstrukció egy magyar állampolgár számára?

Bizonyos országokban (Svédország, Írország, Dánia) feltehetően automatikusan kap munkavállalási engedélyt, vagy azt sem kell igényelnie.
Bizonyos országokban (Németország, Ausztria) jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmények szerint egy meghatározott jelentkezői létszám (kvóta) erejéig, a feltételek teljesítése esetén megkapja a munkavállalási engedélyt, anélkül hogy vizsgálnák a foglalkoztatási helyzetet az adott országban. A munkaügyi tárca a tárgyalások során arra törekszik, hogy kétoldalú megállapodások keretében a lehető legkedvezőbb feltételeket sikerüljön elérni, mind a kvóta, mind az eljárás további könnyítése tekintetében.
Bizonyos országokban a jelenlegi egyéni engedélyezési eljárás fennmarad, de rugalmasabb feltételekkel és kiadási gyakorlattal (pl. feltehetően Finnország)
A magyarok fenti feltételek mellett történő munkavállalásának gyakorlati kérdéseiről ? pl. szükség lesz-e munkavállalási engedélyre, stb.- még idő előtti nyilatkozni, mert a tagállamok még nem dolgozták ki erre vonatkozó eljárásaikat.

A Foglalkoztatási Törvény legutóbbi módosítása (2002. évi LIII .tv.) már biztosítja, hogy a csatlakozás időpontjától az Európai Gazdasági Térség államainak polgárai és hozzátartozóik ugyanolyan feltételekkel vállalhassanak munkát Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. Ugyanakkor a Magyarországnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően ? ettől az általános szabálytól Törvény, valamint kormányrendelet eltérő szabályokat is megállapíthat.

Összességében elmondható, hogy a csatlakozási tárgyalásokon végül elfogadott formulával igazából két évre csökkent az az időszak, amikor egyes tagországokban tényleges közösségi korlátozásokra is lehet számítani, miközben szinte bizonyos, hogy az európai bizottsági jelentés a második év vége előtt pozitív lesz és a korlátozások enyhítését fogja majd szorgalmazni.


--------------------------------------------------------------------------------

[1] Ha egy jelenlegi tagállam a csatlakozást követően a magyar állampolgárokkal szemben az átmeneti időszakban korlátozásokat alkalmaz, akkor Magyarország legfeljebb ugyanolyan mértékű korlátozásokat szintén alkalmazhat ezen tagállam állampolgáraival szemben. A reciprocitás nemcsak jelenlegi, hanem az újonnan csatlakozó tagállamok vonatkozásában is jelentőéggel bír. Adott a lehetőség Magyarország számára, hogy amennyiben valamely jelenlegi tagállam egy új tagállammal szemben az átmeneti időszakban korlátozásokat tart fenn, úgy Magyarország bármely út tagállammal szemben (Ciprus és Málta kivételével) alkalmazhat munkaerőpiaci védintézkedést.