Hogyan kerüli el Orbán a megszorításokat?

Megszorítások, "austerity measure-k" helyett a növekedésre összpontosító gazdaságpolitikát fog a kormány folytatni - mondta Orbán Viktor, Magyarország következő miniszterelnöke hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján a Financial Times államháztartási hiánycélra vonatkozó kérdésére. A majdani kormányfő ugyanakkor arról is biztosította a jelenlevőket, hogy "ókonzervatív", a hiányt nem tartja normális állapotnak, de megemlítette azt is, hogy nem lehet hiánycélról beszélni, mivel még nem ismerik az államháztartás állapotát.

Orbán Viktor egyszerre beszélt az adócsökkentés révén történő gazdaságélénkítésről, és a szociális biztonság megőrzéséről az újságírók előtt.

A magyar belpolitikai élet rezdülései helyett inkább a befektetők tájékoztatására koncentráló Financial Times - a kormányfő hosszú válasza ellenére - pusztán egy mondatot idézett a jövőbeni kormányfőtől: minél jobb lesz a kormány teljesítménye, annál gyengébb lesz a szélsőjobb (legalábbis az online kiadásban mindössze ennyi volt föllelhető).

A befektetők ugyanis valójában egyetlen kérdésre keresik a választ, ha hazánkról egy pénzügyi lapban cikket olvasnak: venni vagy eladni? Ha egy eladósodott állam miniszterelnöke azt mondja: szerinte nem lehet többet költeni a meglevőnél, csökkenteni kívánja a költségvetés hiányát, ugyanakkor vágni akar az adókon, viszont elzárkózik a megszorító intézkedésektől - éppenséggel nem könnyű ezt az állításhalmazt a befektetők számára értelmezni.

Akad persze egy intellektuálisan könnyű értelmezés: ezek az állítások nem a befektetőknek szólnak, hanem azon választóknak, akiknek a második körben is - Orbán Viktor szándéka szerint -a Fideszre kellene szavazniuk. Akadt már olyan párt Magyarországon, amely a radikális adócsökkentési javaslatai mellé megszorító intézkedéseket is fölvázolt - éppen most esik ki a parlamentből, jóllehet 20 éve még a legnagyobb politikai erőnek számított.

A befektetők tehát e gondolatmenet szerint a fentebbi állításokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják, nincs is helyük egy komoly gazdasági lapban.

Egy másik, lehetséges megközelítés szerint - amelyet a Fideszhez közel álló gazdaságpolitikusok sugalltak korábban nyilatkozataikban, s amelyre tulajdonképpen Orbán is utalt - a bürokrácia leépítésével, a korrupció csökkentésével, szerkezeti átalakításokkal (például önkormányzati rendszer) megspórolható elegendő pénz az adócsökkentéshez, nem szükséges a lakosság további áldozatvállalása. (Kevés szó esik viszont a korábban a Fidesz politikusai által gyakran emlegetett "fehéredési hatásról", még kevesebb arról a 2006-os fideszes ötletről, amely a járulékcsökkentés okozta többletbevételéből finanszírozta volna a 14. havi nyugdíjat.)

Ennél az értelmezésnél két gond merülhet föl: a szerkezeti átalakítások - lényegükből fakadóan - eleinte több pénzt visznek, mint hoznak. Ezen persze még segíthet az IMF jóindulata, és hitele. A másik lehetséges gond, hogy kiderülhet, az átalakítások mégsem ellensúlyozzák az adócsökkentés bevételkiesését, még az esetlegesen beinduló gazdasági növekedéssel együtt sem.

Mekkora adócsökkentésről is van szó? "A vállalkozások adóterheit négy év alatt, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársaink szintjére, majd valamivel az alá süllyesztjük" - mondta Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ''Hogyan tovább Magyarország?'' című gazdaságpolitikai fórumán. Régiós versenytársunk Szlovákia, és Szlovénia is, igen eltérő állami újraelosztással, tehát leginkább az világos ebből a mondatból, hogy a lakosság adóteher csökkentésének ígéretét a következő ciklus utánra tolja. A költségvetés bevételét pedig legnagyobb arányban a lakossági (főként áfa, szja) bevételek adják.

Elképzelhető tehát, hogy nem is lesz annyira drasztikus az adócsökkentés mértéke, mint azt a korábbi politikusi megnyilatkozások alapján sejteni lehetett. Varga Mihály, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa korábban a Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a 45 százalékos újraelosztási szintet kellene megcélozni, ami jó 1200 milliárdos forintos kiadáscsökkentést jelentene. Ekkora összeget kellene megtakarítani a szociális biztonság megőrzésével - ez a célja a Fidesznek Orbán Viktor hétfői szavai alapján.

Az Állami Számvevőszék kutatóintézetének egy tanulmánya szerint 2007-re olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy a jóléti funkciók tekintetében hazánk GDP arányosan ugyanannyit költött, mint Németország és az Egyesült Királyság.

Állami működésre Magyarország arányosan többet
fordított, mint a másik két ország, de e mögött elsősorban az húzódik meg, hogy az államadósság kamatkiadásait is itt kell számba venni - írja a tanulmány. Feltehetően tehát pusztán egy államigazgatási reformmal nem lehet gigantikus összegeket megtakarítani, bár kétségkívül ettől függetlenül önmagában is versenyképességi előny lehet a kisebb bürokrácia. (Igaz, ha a reálgazdaság nem képes fölszívni a leépített hivatalnokokat, azt éppenséggel az érintettek "austerity measure-k"-nek, megszorító intézkedéseknek fogják az ésszerűsítő törekvéseket érzékelni.) Az ÁSZ-tanulmány szerint ténylegesen a gazdasági funkciók azok, amelyekre hazánk a GDP arányában többet költ, mint a két fejlett piacgazdaságú ország.

Valószínűleg tehát itt lehetne a legkönnyebben kiadásokat csökkenteni, de a Fidesz politikusai nemigen szóltak eddig arról, hogy ezen a tételen spórolni szeretnének, akár a vállalkozások támogatásainak visszafogása, akár a veszteséges állami cégek értékesítése által (igaz, arról a szándékukról szóltak, hogy rendbe akarják tenni az állami cégeket).

Aligha tehet tehát mást a befektető, minthogy figyelemmel kíséri, mire is használja majd az új kormány a választóktól kapott biankó csekket, s elhalasztja addig a döntését: elad vagy vesz. A választópolgárok nincsenek ilyen kényelmes helyzetben - többségük ugyanis már döntött.