Így kell megsérteni egy mondattal 2 és fél millió embert

"A természettudományos és műszaki képzés kapcsán mindig arra kell gondolni, hogy minden ország boldogulását a termelés, az értékteremtés adja. Azokat a szakokat támogatni és preferálni kell, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők" - nyilatkozta nemrég a Népszabadságnak a felsőoktatásért felelős államtitkár, Klinghammer István. Az ELTE egykori rektora szerint a termelés viszi előre a gazdaságot, a szolgáltatás szektor - így például az oktatás, az egészségügy, az informatika, a kereskedelem vagy a pénzügyi szektor - szerinte csak "újraeloszt".

A felsőoktatási államtitkár így a jelenleg hallgató fiatalok kétharmadának tanulmányairól fogalmazott meg sommás véleményt, miszerint amit tanulnak, nem értékteremtő. Gazdasági szempontból hasonló véleményen van a szolgáltatási szektorról is Klinghammer, ami a KSH számait nézve meglehetősen furcsa. Bár a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is deklarált célja volt korábban az újraiparosítás, a szolgáltató szerepe ma már a magyar gazdaságban is meghatározó - sőt, szerepe egyre inkább nő. A szolgáltatás adja jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) kétharmadát.

A foglalkoztatásban is kimagasló szerepe van az értéket ezek szerint nem teremtő szolgáltatásnak, a közel 4 millió munkavállalóból "csupán" 2,5 millió dolgozik ebben a szektorban, az iparban (ide számítva az energiaszektort is) kevesebb mint feleannyi a munkavállaló. Az államtitkár - bár nyilatkozatával csak arányokra akarta felhívni a figyelmet - ezzel a kijelentésével nagyjából 3 millió embert sértett vérig.

Klinghammer az interjúban amúgy arról is beszélt, hogy a képzést azért kell a piaci igényekhez szabni, hogy a hallgatók olyan területen helyezkedjenek majd el, ahol dolgozni szeretnének. Szerinte ma sokan nem a tudásuknak megfelelő munkakörben dolgoznak és ez nyilván frusztrálja őket. Az államtitkár szerint a felsőoktatást a minőség irányába kell visszatolni, mert egykoron ez így volt. Hogy melyik korra céloz, arra azt válaszolta, hogy a XIX. század végi állapotokra.

Magyarországon a diplomások elhelyezkedési arány amúgy kifejezetten jónak mondható, jövedelmük az átlaghoz képest is magasabb, a diplomát nem szerző, de "értékteremtő munkát" végzők közül a topfizetés nem éri el a bruttó 150 ezret sem. A természettudományos képzési területen végzett hallgatókra van kereslet a munkaerőpiacon, de igaz ez a többi képzési ágra is. A sokszor lesajnált bölcsészek például a nyelvtudásuk miatt kapósak, ők ráadásul nagyon gyorsan tanulnak, ami előnyt jelent ma a munkaerőpiacon.