Így készüljünk fel a béralkura az állásinterjún

Sokan egyszerűen szégyellik, mohóságnak vagy arcátlanságnak tartják, hogy a saját bérükről alkudozzanak. Pedig minden munkakörnél van olyan érték, amivel, ha rendelkezik valaki és az állásinterjú során le is tudja ezzel nyűgözni a munkáltatót, sokkal könnyebben érvényesíthető a bérigény, még ha az a vártnál kicsit magasabb is.

„Egy sikeres tárgyalási metódus azonnal sokat mutathat a karakterről, árulkodik többek között stratégiai gondolkodásunkról, felkészültségünkről és tárgyalási képességünkről is” – hangsúlyozza Katkics Attila, HR-szakértő. „Van különbség a generációk között, jellemzően a fiatalabbak céltudatosabban nyilatkoznak arról, hogy mennyit is szeretnének keresni.” 

A képességek pénzre válthatók

„Kell egy jól összeállított stratégia: mindenekelőtt legyünk tisztában saját értékünkkel” – fogalmaz a szakember. „Nem mindegy, hogy milyen szakmai tapasztalattal, hard vagy soft skill készlettel rendelkezünk, esetleg maradnánk a jelenlegi helyünkön és pozíciónkban, de szeretnénk egy bérkorrekciót, vagy új lehetőséget, esetleg magasabb pozíciót pályázunk meg.”  

Katkics Attila szerint ahhoz, hogy a munkavállaló jól el tudja magát helyezni a bértáblán, jó támpont lehet a sok helyen elérhető, megbízható forrásból származó információ az adott pozícióhoz kapcsolódó bérekről. 

„Ha új helyre pályázunk, nézzük meg, hogy milyen elvárások várnak ránk az új pozícióban és ezeknek mennyire tudunk megfelelni, esetleg többet is hozzá tudunk-e tenni, amire a munkáltatónak szüksége lehet. Értékünket és versenyképességünket az fogja meghatározni, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, és azok mennyire rezonálnak az adott pozícióra, illetve mennyire illeszkedik karakterünk a munkáltatóhoz” – magyarázza a szakember. 

Ne a vágyainkat fogalmazzuk meg!

Katkics Attila szerint egy jól felkészült jelölt a saját értékén és a piaci bérek ismeretén túl egy saját magára szabott bérsávot is kialakít, meghatározza a minimumot és egy esetleg jövőbeni célt is. 

„A bértárgyalás egy kétirányú kommunikáció, vagyis előfordulhat, hogy az interjúztató rákérdez, miért tartjuk indokoltnak a bérigényt, illetve, hogy mekkora a jelenlegi keresetünk. A jelenlegi bérünkhöz nincs köze az új cégnek, az igényünkhöz azonban annál inkább!” – hangsúlyozza a szakértő. „A siker érdekében fel kell készülni és elvárt a magabiztosság. Érdemes tehát egy listát készíteni azokról az érvekről, amelyekkel alá tudjuk támasztani az igényünket. Minden munkáltató azt szeretné, hogy éles helyzetben egy határozott, talpraesett munkatárs képviselje, ennek első lépéseként tekinthető egy karakán bértárgyalás.” 

A szakértő szerint ugyanakkor tartózkodjunk attól, hogy olyan vágyainkkal álljunk elő, amelyeknek nincs alapja, ezért kell az alapos körültekintés, felkészülés. 

Régi munkahely, új bér

A korábbiaktól eltérő helyzet, amikor a munkavállaló nem egy új helyre pályázik.

„Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy mikor szeretnénk / lehet bérkorrekcióért folyamodni és ezért mi mit adunk cserébe, azaz elvégzünk-e más feladatokat a korábbiakhoz képest, vagy vállalunk-e nagyobb felelősséget.” 

Katkics Attila nagyon jó iránynak nevezte, hogy egyre többen már nem csak a bérre, hanem a bért kiegészítő, egyéb juttatásokra, teljesítmény arányos bérelemekre is koncentrálnak munkavállalóként. Úgy vélte: a jelenlegi gazdasági környezetben a munkáltatók nyitottabbak a béren kívüli juttatások fejlesztésére, korrekciójára.

fotó: unsplash