Indoklás nélkül el lehet bocsátani a kormánytisztviselőket
A kormánytisztviselők is felmentési védelemben részesülnek, de elbocsátásukat nem kell indokolnia a munkáltatónak.
A Fidesz kedden a szavazás előtt visszavonta azt az általa (Horváth Zsolt), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt, amely munkáltatói indokláshoz kötötte volna kormánytisztviselők elbocsátását.
Így az eredeti törvényjavaslat - amelynek zárószavazását jövő héten tartják - azt rögzíti: kormánytisztviselői jogviszonyt indoklás nélkül a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel megszüntetheti. Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.
Az Országgyűlés 298 igen, 61 nem szavazat mellett fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, az előterjesztő által támogatott fideszes módosító indítványokat. A Fidesz és a KDNP mellett igennel voksolt az LMP, a Jobbik-frakció nagyobbik része; nem gombot nyomott a jobbikosok kisebbik csoportja és az MSZP-frakció.
A törvényjavaslat kimondaná, hogy az állam a kormánytisztviselő munkaviszonyát két hónapos felmondási idővel szüntetheti meg. Az elfogadott módosító indítványok szerint a kormánytisztviselőre is vonatkozik a munka törvénykönyve (Mt.).
Azaz az Mt.-ben meghatározott esetekben - többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt - a kormánytisztviselő sem menthető fel. A felmondási idő a rendes felmondás közlését követő napon kezdődik.
Az elfogadott módosító indítványok alapján a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba a korábban javasolt harmadik nap helyett. Az Országgyűlés egyetlen egy ellenzéki módosító javaslatot fogadott el: Szilágyi Péter (LMP) azt indítványozta, hogy a minisztériumokban az állami vezetőire is átruházható legyen a munkáltatói jogkör. (A javaslatot a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatta.)
A törvényjavaslatban átnevezik a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A törvény zárószavazását jövő héten tartja a Ház.
Így az eredeti törvényjavaslat - amelynek zárószavazását jövő héten tartják - azt rögzíti: kormánytisztviselői jogviszonyt indoklás nélkül a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel megszüntetheti. Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.
Az Országgyűlés 298 igen, 61 nem szavazat mellett fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, az előterjesztő által támogatott fideszes módosító indítványokat. A Fidesz és a KDNP mellett igennel voksolt az LMP, a Jobbik-frakció nagyobbik része; nem gombot nyomott a jobbikosok kisebbik csoportja és az MSZP-frakció.
A törvényjavaslat kimondaná, hogy az állam a kormánytisztviselő munkaviszonyát két hónapos felmondási idővel szüntetheti meg. Az elfogadott módosító indítványok szerint a kormánytisztviselőre is vonatkozik a munka törvénykönyve (Mt.).
Azaz az Mt.-ben meghatározott esetekben - többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt - a kormánytisztviselő sem menthető fel. A felmondási idő a rendes felmondás közlését követő napon kezdődik.
Az elfogadott módosító indítványok alapján a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba a korábban javasolt harmadik nap helyett. Az Országgyűlés egyetlen egy ellenzéki módosító javaslatot fogadott el: Szilágyi Péter (LMP) azt indítványozta, hogy a minisztériumokban az állami vezetőire is átruházható legyen a munkáltatói jogkör. (A javaslatot a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatta.)
A törvényjavaslatban átnevezik a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A törvény zárószavazását jövő héten tartja a Ház.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon