Indoklás nélkül el lehet bocsátani a kormánytisztviselőket
A Fidesz kedden a szavazás előtt visszavonta azt az általa (Horváth Zsolt), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt, amely munkáltatói indokláshoz kötötte volna kormánytisztviselők elbocsátását.
Így az eredeti törvényjavaslat - amelynek zárószavazását jövő héten tartják - azt rögzíti: kormánytisztviselői jogviszonyt indoklás nélkül a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel megszüntetheti. Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.
Az Országgyűlés 298 igen, 61 nem szavazat mellett fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, az előterjesztő által támogatott fideszes módosító indítványokat. A Fidesz és a KDNP mellett igennel voksolt az LMP, a Jobbik-frakció nagyobbik része; nem gombot nyomott a jobbikosok kisebbik csoportja és az MSZP-frakció.
A törvényjavaslat kimondaná, hogy az állam a kormánytisztviselő munkaviszonyát két hónapos felmondási idővel szüntetheti meg. Az elfogadott módosító indítványok szerint a kormánytisztviselőre is vonatkozik a munka törvénykönyve (Mt.).
Azaz az Mt.-ben meghatározott esetekben - többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt - a kormánytisztviselő sem menthető fel. A felmondási idő a rendes felmondás közlését követő napon kezdődik.
Az elfogadott módosító indítványok alapján a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba a korábban javasolt harmadik nap helyett. Az Országgyűlés egyetlen egy ellenzéki módosító javaslatot fogadott el: Szilágyi Péter (LMP) azt indítványozta, hogy a minisztériumokban az állami vezetőire is átruházható legyen a munkáltatói jogkör. (A javaslatot a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatta.)
A törvényjavaslatban átnevezik a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A törvény zárószavazását jövő héten tartja a Ház.
Így az eredeti törvényjavaslat - amelynek zárószavazását jövő héten tartják - azt rögzíti: kormánytisztviselői jogviszonyt indoklás nélkül a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel megszüntetheti. Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.
Az Országgyűlés 298 igen, 61 nem szavazat mellett fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, az előterjesztő által támogatott fideszes módosító indítványokat. A Fidesz és a KDNP mellett igennel voksolt az LMP, a Jobbik-frakció nagyobbik része; nem gombot nyomott a jobbikosok kisebbik csoportja és az MSZP-frakció.
A törvényjavaslat kimondaná, hogy az állam a kormánytisztviselő munkaviszonyát két hónapos felmondási idővel szüntetheti meg. Az elfogadott módosító indítványok szerint a kormánytisztviselőre is vonatkozik a munka törvénykönyve (Mt.).
Azaz az Mt.-ben meghatározott esetekben - többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt - a kormánytisztviselő sem menthető fel. A felmondási idő a rendes felmondás közlését követő napon kezdődik.
Az elfogadott módosító indítványok alapján a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba a korábban javasolt harmadik nap helyett. Az Országgyűlés egyetlen egy ellenzéki módosító javaslatot fogadott el: Szilágyi Péter (LMP) azt indítványozta, hogy a minisztériumokban az állami vezetőire is átruházható legyen a munkáltatói jogkör. (A javaslatot a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatta.)
A törvényjavaslatban átnevezik a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A törvény zárószavazását jövő héten tartja a Ház.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele