Japán új vízumrendszerrel enyhített a külföldi munkavállalók beutazási feltételein

A világ harmadik legnagyobb gazdasága hagyományosan elzárkózott a külföldi munkavállalók fogadásától, az utóbbi években azonban egyre nagyobb gondot jelent számára az elöregedő lakosság és a súlyosbodó szakmunkaerő-hiány. A reformoktól azt remélik, hogy hosszú távon külföldi dolgozók százezreit vonzza majd a szigetországba.

Az új vízumrendszer az ország bevándorlási törvényének decemberi módosításán alapszik. A szabályozás értelmében a hétfőn kezdődő pénzügyi évben legfeljebb 47 500 külföldi dolgozót várnak. A japán kormány előrejelzése szerint mintegy 345 ezer külföldi kaphat az új vízumrendszer keretében tartózkodási engedélyt, amely lehetővé teszi a munkavállalást a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban. A kormány 14 ilyen ágazatot határozott meg a többi között a mezőgazdaságban, az építőiparban és a beteggondozásban.

Japán ázsiai országgal kötött bilaterális megállapodásokat, amelyek keretében külföldi nővéreket és ápolókat foglalkoztatnak.

Bírálói szerint azonban a „műszaki gyakornokképző program” résztvevőit kizsákmányolják.

Tori Ippei, a tokiói székhelyű Japán Migráns Szolidaritás Hálózat civilszervezet vezetője a programot az olcsó munkaerő importálására szolgáló politikának nevezte.

Japán lélekszáma a szigetország statisztikai hivatalának előrejelzései szerint az elkövetkező ötven évben harminc százalékkal fog zsugorodni az elöregedő lakosság és a születések alacsony száma miatt. 2065-re a statisztikai adatok szerint a japán lakosság 38 százaléka 65 éven felüli lesz, míg ez az arány 2015-ben 26,6 százalék volt.

Mindenekelőtt a japán vállalatok sürgetik a bevándorlás fokozását. A szigetállam 2,5 százalékos hivatalos munkanélküliségi rátája mellett a cégeknek nehéz dolgozókat találniuk. A tavalyi statisztikák szerint száz álláskeresőre 159 betöltetlen állás jutott. A sajtó úgy tudja, hogy Japánban 2025-ig több mint félmilliós munkaerőhiánnyal kell számolni.


MTI