Jól érzik magukat a férfias szakmákban dolgozó nők

Ballainé Krikker Zsuzsanna már közel 20 éve áll a Magyar Honvédség szolgálatában. Az alezredes asszony érettségi után kezdett el dolgozni polgári alkalmazottként a honvédség egyik nagykanizsai alakulatánál. "Választásom nem volt tudatos a katonai pálya iránt. Édesanyám is ennél az alakulatnál dolgozott, így én is itt próbáltam ki magam" - magyarázta a hölgy.

A jelenleg osztályvezetőként tevékenykedő alezredes már a kezdetekben is a pénzügyi szolgálatnál dolgozott, csak akkor még pénzügyi előadóként. Budapestre 1990-ben költözött, amikor is hivatásos katona férjét a fővárosba helyezték át. Ő ugyanekkor a Honvédelmi Minisztériumhoz került. Alezredesi rendfokozatát 2000-ben kapta, a Katonanői Bizottság elnöki posztjára 2003-ban kérték fel. Még ebben az évben osztályvezetői kinevezést is kapott.

Fizikai felmérés, lőgyakorlatok

" Női mivoltom miatt eddig nem ért hátrány, az előrejutás is gördülékenyen ment. Hivatásos katonaként természetes, hogy ugyanazok a katonai szabályzók vonatkoznak rám, mint a férfiakra, vagyis egyenruhát viselek a munkahelyemen, tisztelgek, lőgyakorlaton veszek részt, és az évenkénti fizikai felméréseken az életkoromnak és beosztásomnak megfelelően kell teljesítenem -, de mindezt kifejezetten kedvelem, és egyáltalán nem tekintem nehézségnek vagy hátráltató tényezőnek. Ráadásul a körülöttem dolgozó férfiak udvariasak, kedvesek, az általános illem szabályait mindig betartják. Hogy csak egy példát mondjak: míg Amerikában a hadseregben az megy be előbb az ajtón, akinek magasabb a rendfokozata, addig itthon rendfokozattól függetlenül majdnem mindig előre engedik a hölgyeket" - avatott be a mindennapokba Ballainé Krikker Zsuzsanna alezredes.

Ne hangsúlyozzuk a nőiességet

"A katonai pályára vágyó hölgyeknek két dologra hívnám fel a figyelmét: mindig az elvárásoknak megfelelően teljesítsék a feladatukat, ugyanakkor soha ne hangsúlyozzák túlzottan nőiességüket. Utóbbit sem a férfi, sem a női kollégák nem szeretik. Többekkel beszélgettem, akik egyöntetűen azt mondták: nem kedvelik azt, aki túlzottan kirívó, ahogy a kétértelműen viselkedőket sem. Fontosnak tartom azt is, hogy a katonanők nyíltan beszéljenek az esetleges problémákról, mert csak így lehet orvosolni azokat."

Hasonló tanácsokkal látja el a fiatal informatikus hölgyeket Halmos Krisztina, az Epam informatikai cég business analystja (üzleti elemzője), aki szintén pályája kezdete óta férfitársaságban tölti mindennapjait. "A beilleszkedés kulcsa semmiképp sem a nőiesség hangsúlyozásában rejlik, az csak aláássa a tekintélyt. Ehelyett szakmailag kell a maximumot nyújtani. Fontos, hogy nem szabad feladni az első akadálynál. Én azt tapasztalom, hogy továbbra is vannak, akik úgy vélik, hogy egy nőből soha nem lesz jó informatikus. Szerencsére azonban még az ennyire negatív véleményen lévők is azonnal levetkőzik előítéleteiket, amint egy jól megoldott projectet tud felmutatni az illető" - mondta el a hölgy, aki 2003-ban szerezte meg műszaki informatikus diplomáját Győrben, és azóta sem tudta semmi eltéríteni e pályáról.

Nem szívesen dolgozna nők között az informatikus

Valószínűleg ebben igen nagy szerepe volt annak is, hogy már a főiskolán sem voltak többségben a nők. "Már ott hozzászoktam a férfitársasághoz, évfolyamomban csak néhányan voltunk lányok. Ez nem változott a későbbiekben sem. Első munkahelyemen negyvenből nyolcan voltunk nők, most pedig 200 főből mindössze tizenöten" - avatott be Halmos Krisztina, aki olyannyira hozzászokott ehhez, hogy ha választhatna se döntene másként.

"Nem szívesen dolgoznék olyan munkahelyen, ahol kizárólag nők vannak. Úgy tapasztaltam, a férfiak között kevesebb az ellenségeskedés, a rivalizálás. Konfliktus csak ritkán van, és ekkor is percek alatt elsimulnak az ellentétek. Néha persze kénytelen vagyok rájuk kell szólni, például amikor túlságosan elengedik magukat, és belekezdenek szerelmi - és szexuális életük részletes elbeszélésébe" - engedett betekintést az irodai életbe Halmos Krisztina.

De hogy miért választja az informatikai pályát egy fiatal nő? Mint mondja, mert mindenképp műszaki vonalon akart elindulni, a bölcsészettudományok nem álltak túlságosan közel hozzá.

Európa egyetlen női hídmestere Kőröshegyen

Szinte ugyanezen okok miatt lépett az építőmérnöki pályára Európa egyetlen női hídmestere, Hanák Tímea. "Mindig racionális, gyakorlatias gondolkodásúnak éreztem magam, a bölcsész szakok nem igazán vonzottak. Mivel édesapám mérnökként dolgozott, így én is e szakma mellett döntöttem" - mesélte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett 27 éves hölgy.

Hanák Tímea idén nyerte el hídmesteri állását, amelyet a kőröshegyi völgyhíd júliusi átadása óta lát el. "Az állásra azért jelentkeztem, mert szeretem a kihívásokat, és a szakma számos területén ki akartam próbálni magam" - mondta. Napközben munkatársa társaságában elsétál a hídig, amelyet minden nap tüzetesen átvizsgál.

"Feladataim közé tartozik például a híd felületének, szerkezetének, burkolatának átvizsgálása. Reggel kimegyünk a hídhoz, a kérdéses részeket megnézzük, jegyzőkönyvet készítünk, majd a nap végeztével dokumentáljuk az eseményeket" - engedett betekintést mindennapjaiba a hídmester.

Őt sem diszkriminálták soha

Hanák Tímeát saját bevallása szerint eddigi pályája során női mivolta miatt nem érte hátrány. "Ha a nő tud a nyelvükön beszélni, és ért a szakmájához, akkor fenntartások nélkül be- és elfogadják. Bár tény, hogy bizonyítani kell, de csak a kezdetben. Ugyanis amint megbizonyosodtak szakértelméről, egyenlő félként kezdik el kezelni, és igen segítőkésznek is mutatkoznak. Én egyébként szívesebben dolgozom férfitársaságban, mint nőiben. Egészen más egy férfiközösségben a hangulat, én jóval nyugodtabbnak, kellemesebbnek érzem."

Oroszi Babett