Káros az új köznevelési törvény?

Az oktatáskutató a HAT budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: bár sikertelen volt a HAT tiltakozása, a szervezet újabb megmozdulásokat tervez, és részt kíván venni az oktatáspolitika további alakításában is.

Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnöke elmondta: munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen a köznevelési törvényre a politikusok név szerint szavaztak, ez a HAT egy korábbi kezdeményezése volt. Fontosnak tartják, hogy mindenki tudhassa, ki adta a nevét a törvényhez, illetve Pokorni Zoltán "nem" szavazata jól példázza, hogy az oktatásügyi szakértők között is vannak, akik ellenérzéssel fogadták a törvényt.

Molnár Lajos szerint két csoportot akar a kormány elkülöníteni, a tehetségeseket, akik "külön örömöt okoznak a pedagógusoknak" és a hátrányos helyzetűeket, a szervezet viszont úgy gondolja, minden gyermek egyformán fejleszthető, a társadalmi kettészakadást meg kell akadályozni.

A Hálózat a Tanszabadságért tagjai megfontolják azt a lehetőséget, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak, azt kérve, ne írja alá a köznevelési törvényt. Felmerült az is, hogy "feljelentést tesznek" a kormány ellen, mert véleményük szerint az megsértette a jogalkotás módját azzal, hogy nem várta meg a társadalmi egyeztetés végét, mielőtt a törvénytervezetet elfogadta - közölte Molnár Lajos.

Az oktatási szakemberekből és érdekvédőkből létrejött HAT szervezetét több oktatási szakember mellett mások mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke és a Magyartanárok Egyesületének elnöke alapította. A HAT utoljára hétfő este tartott demonstrációt Csöngettek címmel a köznevelési törvény megszavazása ellen, a Parlamenttel szemben.