Valóban kevesebb a külföldi dolgozó a magyar munkaerőpiacon?
A HVG vendégmunkásokkal kapcsolatos cikkére reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezte: a magyar munkaerő az első. A tárca szerint csökken a külföldi dolgozók száma, a szigorú szabályok pedig garantálják, hogy először hazai munkavállaló kapjon állást.
"Aktivizáljuk a munkaerőpiaci tartalékot, a magyar munkaerő az első!" - hangsúlyozta a HVG cikkeire reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Kiemelték, a HVG két cikkében megjelent hangulatkeltő, rosszindulatú állításaival szemben a kormány számára változatlanul a magyar munkaerő az első, miközben mindent megtesz azért, hogy aktivizálja a hazai munkaerőtartalékot. "Ez közös, nemzetgazdasági érdek."
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért visszautasítja és elfogadhatatlannak tartja az érintett társadalmi csoport lekezelését. Felhívják a HVG figyelmét, hogy Magyarországon a hazai munkavállalók védelme érdekében az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás van érvényben: Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól - mutatott rá a minisztérium.
Hangulatkeltés helyett ismét tények - fogalmazott az NGM közleményében és első pontban rámutatott, a külföldi foglalkoztatottak létszáma idén február és június között 3 százalékkal csökkent, elsősorban azért, mert a kormány 2025. január 1-jével szigorította a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait.
Idéntől vendégmunkások csak olyan országból érkezhetnek, amellyel Magyarország visszafogadási egyezményt kötött vagy rendelkezik Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét és visszatér a küldőországba.
Hozzátették, a harmadik országbeliek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól. Foglalkoztatásukat megelőzően munkaerőpiaci vizsgálatra kerül sor, amelynek részeként az illetékes kormányhivatal felméri, az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor.
Közölték, a 2010-es foglalkoztatási fordulatot követően a hazai munkaerő-tartalék jelentős részét sikerült bevonni a magyar munkaerőpiacra: 2010-ben 738 ezer, 2024-ben 315 ezer emberből állt a munkaerő-tartalék. A munkaerő-tartalék legnagyobb részét - körülbelül kétharmadát - a regisztrált álláskeresők adják, akik részére az állami foglalkoztatási szolgálat felajánlja a képzettségüknek megfelelő álláshelyeket.
A harmadik országbeliek foglalkoztatását megelőző eljárásrend ehhez illeszkedik, ha a munkáltató munkaerő-igényt jelent be a foglalkoztatási szolgálatnál, az alapfeladataként megvizsgálja, hogy a bejelentett álláshely betölthető-e a regiszterben szereplő álláskeresővel. A foglalkoztatók jogszerűen nem tudják ezt az eljárásrendet megkerülni és közvetlenül harmadik országbelieket alkalmazni.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma: a harmadik országbeli foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százalékát képviselik, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt a külföldiek aránya 3 százalék. A Visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya. Szlovákiában 4,5, Lengyelországban 7,1, Csehországban 16 százalék ez a mutatószám.
Magyarország a 2010-es foglalkoztatási fordulat óta az egyik leggyorsabb ütemű foglalkoztatás-bővítést valósította meg az Európai Unióban és valamennyi magyarországi régió jelentősen javította helyezését az európai régiók rangsorában.
Arra is kitértek, hogy a leghátrányosabb helyzetű vármegyék foglalkoztatási szintje is jelentősen javult 2010 óta, miközben a munkanélküliség minden területi szinten visszaesett (2010 előtt Szabolcsban 20 százalékhoz közeli volt a munkanélküliség, de Nógrádban és Borsodban is 15 százalék feletti).
A foglalkoztatási mutatók az utóbbi években úgy javultak, hogy a közfoglalkoztatás szintje drasztikusan csökkent. A közfoglalkoztatás ilyen hosszú időtávon lényegében már nem javítja a foglalkoztatási mutatókat. A foglalkoztatás növekedési üteme közfoglalkoztatás nélkül is 22,8 százalékot tett ki 2010 óta.
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának bővülése két tényezőnek tudható be, az egyik a népesség demográfiai szerkezetének megváltozása, a másik a foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményessége a munkavállalási hajlandóság élénkítésében. Az elmúlt évben a kormányzati beavatkozások eredményeként közel 3 ezer 55 év feletti álláskereső kapott támogatást az elhelyezkedéshez többek között bértámogatás, képzési támogatás formájában.
Nemzetközi szinten nem magas a 65 év felettiek foglalkoztatottsági szintje: miközben Magyarország jelenleg már az 5. helyen áll az európai foglalkoztatási rangsorban, addig a 65 év felettiek esetében csak a 14. az ország 7,6 százalékos foglalkoztatási rátával, míg az éllovas országoknál ez az arány 20 százalék közeli.
Az NGM a 10. pontban jelezte, a nyugdíjasok maguk döntenek arról, hogy dolgozzanak-e: a nyugdíjas munkavállalók felmérésekben arról számoltak be, hogy a hasznosság érzésétől kezdve a közösségben való tevékenység pozitív hatásán keresztül az anyagi biztonságig, illetve az aktivitással járó hosszabb, egészségesebb életig számos okból választják a munkavállalást.
A magyar munkaerőpiacra nem a szabályozott és szigorú keretek között ideiglenesen érkező vendégmunkások jelentenek veszélyt, hanem Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetése. Ukrajna csatlakozásával ugyanis több tíz vagy akár több százezer főnyi olcsó munkaerő jelenne meg a gazdaságban. Így nem csak elvehetnék a magyar munkahelyeket, hanem megtörnék a 2010 óta tartó bérnövekedési dinamikát - ismertette közleményében a minisztérium.
- íme az NGM állításainak ellentmondó cikk, melyben a GKI elemzése feltárja a a magyar munkaerőpiac feszültségeit.
- úgy tűnik, a cég és a kormány részéről sincs tiszta kommunikáció. A Debrecenben épülő akkumulátorgyárból olyan hírek érkeztek, melyek szerint a vállalat magyar munkavállalókat épít le, és külföldieket hoz be a helyükre.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk
A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a... Teljes cikk
A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjaira vonatkozó, elismert belföldi kiegészítő adó... Teljes cikk
- Meglepő eredmény: az ukrán menekültek több adót fizetnek, mint amennyi segélyt kapnak 1 hete
- Ebben a vármegyében nőtt leginkább a dolgozók száma – Megérkeztek a KSH friss adatai 2 hete
- Az álláskeresők száma a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete
- A foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete
- "Állás-apokalipszis" - nehéz helyzetben a frissdiplomások 3 hete
- A 15–64 éves nők foglalkoztatási rátájának alakulása az EU-ban 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 3 hete
- A potenciális munkaerő-tartalék alakulása Magyarországon 1 hónapja
- A foglalkoztatottak számának negyedévenkénti alakulása 2010 és 2024 között - grafikon 2 hónapja
- "Ez már modern rabszolgaság" - általános sztrájk a 13 órás munkanap ellen 2 hónapja


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?