Kedvező foglalkoztatottsági mutatók

Nem nőtt a munkanélküliség 2003. október 27. FigyelőNet, MTI-Eco A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium értékelése szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mutatók a 2002. évi stagnáláshoz képest kedvező elmozdulást jeleznek. A foglalkoztatási tárca hétfői közlése szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein nyilvántartott munkanélküliek száma az októberi zárónapon 339 619 fő volt, ami 5 068 fős csökkenés szeptemberhez képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a pályakezdő fiatalok száma 3 154 fővel csökkent, számuk most 33 908 fő. A bejelentett álláshelyek, azaz a munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma október folyamán 98 400 volt. Az ILO módszertannal számított munkanélküliségi ráta 2003 július-szeptember átlagában 5,7 százalékos volt, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 0,2 százalékpontos csökkenés. Az Európai Unióban 2003. augusztusában 8 százalékot tett ki. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 13,6 százalék, amely 0,6 százalékponttal alacsonyabb az előző év ugyanezen időszakinál. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő augusztusban 16,1 százalék volt. A KSH által hétfőn közzétett adatokkal kapcsolatban a tárca kiemeli: lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma július-szeptember átlagában 3 millió 952 ezer fő volt, amely 66 ezer fővel meghaladta az előző év azonos időszakának létszámát, s ez a növekedés lényegesen meghaladja a statisztikai hibahatárt. Nőtt a foglalkoztatási ráta (0,9 százalékponttal), valamint az aktivitási ráta (0,9 százalékponttal). Magyarországon az inaktívak aránya az uniós országokhoz képest magas: a 15-64 éves népesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem munkát keresőként nem lehetett besorolni, azaz nem volt jelen a munkaerőpiacon. Nagy részük nem kívánt dolgozni: nyugdíjban részesült 55 százalékuk, nappali tagozatos tanuló volt 20 százalékuk, gyermekgondozási ellátásban részesült 8 százalékuk. Az inaktívak 12 százaléka szeretett volna munkát, de állást különböző okok (egészségügyi, családi stb.) miatt nem kerestek, míg közel egynegyedük esélytelennek ítélte a képzettségének, kívánalmának megfelelő álláshoz jutást. Ezért az FMM értékelése szerint biztató jelnek tekinthető, hogy a legutóbbi időszakban több tízezer, korábban inaktív személy jelent meg a munkaerőpiacon. Az inaktívak számának lényeges, 79 ezer fős csökkenése arra utal, hogy a munkaerőpiac "csendes tartalékának" egy része ismét a munka világa felé fordult - dolgozik vagy munkát keres. A munkaerőpiac élénkülése, a szerkezeti átalakulások ellenére a munkanélküliek száma és aránya a gazdaságilag aktív népességen belül csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ám mindkét érték változása a statisztikai hibahatáron belül maradt. Az ILO módszertannal számított munkanélküliségi ráta 2003 július-szeptember hónapok átlagában 5,7 százalékos volt, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 0,2 százalékpontos csökkenést mutat, míg az Európai Unióban 2003. augusztusában 8 százalékot tett ki. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 13,6 százalék, amely 0,6 százalékponttal alacsonyabb az előző év ugyanezen időszakinál. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő augusztusban 16,1 százalék volt.