Képzett munkaerőt csábítana az uniós kék kártya

A Világgazdaság információi szerint a kártya azon bevándorlók letelepedését segítené, akiknek legalább egyéves munkaszerződéssel rendelkeznek valamely uniós tagállamban, fizetésük eléri az adott ország minimálbérének a háromszorosát - harmincéves kor alatti kérelmezőknél a kétszeresét -, és munkaadójuk az egészségbiztosításukról is gondoskodik.

A tagállamok egyénileg eltekinthetnek a fizetés nagyságára vonatkozó feltételtől abban az esetben, ha az illető az Európai Unióban tett szert bachelors's vagy master's fokozatra. A kártya alapjáraton két évre lesz érvényes, ez idő alatt a bevándorló nem költözhet át más tagállamba. Ezt követően viszont szabadon vállalhat munkát a többi tagállamban, rá öt évre pedig állandó uniós letelepedési engedély kerülhet a birtokába.

A kártyát megszerző bevándorlók az uniós polgárokkal megegyező elbánásban részesülnek majd, akár az adózást, a szociális ellátást vagy a nyugdíjjogosultságokat illetően. Továbbá lakhatási támogatásokhoz és tanulmányi ösztöndíjakhoz is teljesen megegyző feltételekkel juthatnak, bár a tagállamok ez utóbbiakat hároméves ott-tartózkodáshoz is köthetik. A kártya tulajdonosához - legfeljebb hat hónappal erre vonatkozó kérelme benyújtása után - a családja is csatlakozhat. Természetesen ennek ellenkezőjére, a plasztik bevonására is sor bármikor kerülhet, amennyiben a bevándorló elveszti állását, és három hónapon belül nem talál újat.

Az Európai Bizottság az egyre súlyosbodó uniós munkaerőhiány végett szánta el magát a lépésre, az előrejelzések szerint ugyanis az EU munkaképes korú lakossága 2050-re több mint 50 millió fővel fog csökkenni. A bizottság számításai szerint a kék kártya bevezetése két évtized alatt húszmillióval növelné az afrikai és ázsiai bevándorlók számát, arról nem is beszélve, hogy így javulhatna a képzett bevándorlók aránya is: jelenleg a szakképzetlen külföldi munkaerő 85 százaléka az EU-t veszi célba, és csak 5 százaléka az Egyesült Államokat.

Világgazdaság