Ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatCsak akkor lehet fenntartani az európai nyugdíjrendszereket, ha későbbre tolják a nyugdíjba vonulás időpontját figyelmeztet az Aon. A tanácsadó cég most kiadott elemzésében négy tényező a demográfiai helyzet, az állami nyugdíjak összege, a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága és a vállalati kiegészítő nyugdíjkonstrukciók elterjedtsége alapján rangsorolja a huszonöt EU-tagországot, írja a Világgazdaság.
A Menedzserek Országos Szövetsége és az mfor.hu közös internetes szavazása 2006 legjobb menedzser-teljesítmé- nyéről. Jelöltek:
Békefi Veronika
Bojár Gábor
Kornai Gábor
Malárik Pálcza Edit
Mosonyi György
Saslics Elemér
Szauer Péter
Tamás István
Varga Ferenc
Vitvera László
Wáberer György
Szavazzon Ön is! evmenedzsere.hu
A lista jelentőségét az adja, hogy a korábbi években közzétett hasonló elemzések csak a tizenöt régi tagállamra terjedtek ki. Most térségünk országait is bevonták, így egyebek mellett kiderült az is, hogy Magyarország hasonlóan nagy gondokkal kénytelen szembenézni, mint Ausztria. A Lajta mindkét partján a demográfiai folyamatok - a nyugdíjasoknak az aktív népességhez viszonyított aránya és a várható élettartam - okozzák a legtöbb fejtörést a nyugdíjrendszer tervezőinek, olvasható a Világgazdaságban.
Az államilag biztosított öregségi ellátás összege a megélhetési költségekhez viszonyítva mindkét országban viszonylag magas, ám ennek az az ára, hogy a rendszer finanszírozhatósága gyenge lábakon áll. A lista élmezőnyében található országok - Dánia, Hollandia, valamint a baltiak és az angolszászok - részben kedvező demográfiai helyzetüknek, részben pedig annak köszönhetik a pozíciójukat, hogy igen elterjedtek az állami nyugdíjat kiegészítő vállalati konstrukciók.
Hosszabb távon csak úgy lehet biztosítani az idősek ellátását, ha emelik a nyugdíjkorhatárt, és növelik a kiegészítő biztosítások szerepét - összegzi az Aon. Enélkül ugyanis vagy csődbe jut az állami nyugdíjrendszer, vagy elértéktelenednek a juttatások. A nyugdíjreformok tervezőinek arra is tekintettel kell lenniük, hogy az unión belüli migráció erősödése ezen a téren is új kihívások elé állítja majd az egyes kormányokat. Az unió egészében a nyugdíjasok átlagosan majdnem 18 évig kapnak juttatást, a tíz új tagállamban csak kilencig; ugyanakkor Kelet-Közép-Európában várhatóan sokkal nagyobb ütemben emelkedik 2050-ig a nyugdíjasok száma, mint a tizenötökben, idézi a felmérést a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?