Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

Kit illessen meg igazán a sztrájkjog?

Tény, hogy a sztrájkjogról rendelkező 1989. évi VII. törvénnyel bajok vannak: e jogszabály, bár az Alkotmányban meghatározott jogot fejti ki, lényegében meghaladott - írta a pénteki Magyar Hírlap.

A Magyar Hírlap a sztrájkjog gyakorlatának korlátozását követelő kezdeményezések értelmezésre kérte Zlinszky János nyugalmazott egyetemi tanárt, volt alkotmánybírót. A szakember a lapnak nyilatkozva elmondta, a probléma nem alkotmányos, hiszen az alaptörvény egyértelműen kimondja: "A munkavállalók érdekeit a szakszervezetek képviselik, és megilleti őket a jog, hogy sztrájkot is szervezzenek." A sztrájkjogról rendelkező 1989. évi VII. törvény viszont azért is meghaladott - mondta a professzor -, mert például olyan megfogalmazásokat tartalmaz, hogy a sztrájk részleteit illetően a sztrájkolóknak és a munkáltatónak "együtt kell működniük". Azt azonban nem tisztázza, mit ért együttműködésen, s így túlságosan tág értelmezési lehetőséget ad.

Zlinszky János kiemelte, hogy a fő kérdés a közfeladatokat ellátó munkavállalók jogállása. Emlékeztetett arra, hogy a sztrájkjog eredetileg a 19. században, a tiszta piaci viszonyok között született. Olyan helyzetre konstruálták meg, amikor a munkáltató kizárólag a profitért dolgoztat, a munkavállaló pedig igyekszik a szerinte méltányos bért kikényszeríteni - mutatott rá a professzor.

Azt azonban már száz éve is tudták, hogy a sztrájkjog nem érvényesülhet ott, ahol nem a magántőkét szolgálják, hanem közérdekű szolgáltatást végeznek - tette hozzá. A háború előtt az ilyen munkavállalók közalkalmazottnak minősültek, akiktől megvonták a sztrájkjogot, és jellemzően alacsonyabb volt a bérük, mint a versenyszférában, cserébe viszont az állam szavatolta az életpálya kiszámíthatóságát, a munkahely biztonságát. Közalkalmazottak voltak a rendőrök, a katonák, a postások, a vasutasok, az orvosok, az állami tisztviselők, ők nem helyezkedhettek szembe a közérdekkel, nem "zsarolhatták" sztrájkjukkal az egész társadalmat, ellenben védettséget élveztek - olvasható a Magyar Hírlap cikkében.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Elfogynak a szabadságok, a szakszervezetek állami beavatkozásra várnak

A VDSZ szerint az államnak be kellene szállnia a bérek finanszírozásába, hogy megtartsák a munkahelyeket. Teljes cikk

A járvány ellenére már tervezik az újranyitást a fodrászok és a kozmetikusok

A szektor szereplői járulékmentességre és minimálbér-támogatásra várnak - írja a Világgazdaság. Teljes cikk

Koronavírusos a paksi atomerőmű egyik dolgozója

Az erőműben a járvány megjelenése óta a műszakváltás folyamatát is megszigorították. Teljes cikk