Kolláth György szerint a röghöz kötés ellentétes az uniós joggal

Kolláth György alkotmányjogász szerint a hallgatói szerződések alaptörvénybe emelése nem oldja meg a jogi aggályokat. Az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának jogát az Európai Unió alapszerződése szabályozza, amely valamennyi uniós tagállam belső jogának részévé vált, és azt még a nemzeti alkotmány sem írhatja felül. Az ország ellen akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ügyben - mondta a Népszabadságnak az alkotmányjogász.

Kolláth emlékeztetett: a tanulmányi szerződések rendszere eddig is működött, sok vállalkozás és közintézmény biztosítja így a szakember-utánpótlást. A megállapodás ez esetben egyenrangú felek között történik, akik tisztázzák a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. A hallgatói szerződéseket ellenben diktátumnak nevezi, mivel az kiszolgáltatott helyzetbe hozza a fiatal diplomásokat, a röghöz kötés ugyanis nem ígér biztos hazai munkalehetőséget számukra.

Az alkotmányjogász szerint az alaptörvénynek is ellentmond a rendelkezés, mivel aszerint "a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatóak" az alapvető jogok. A röghöz kötés az önrendelkezéshez, így az emberi méltósághoz való, az új alapokmányból is egyértelműen levezethető jogot sérti. Ennek része a tartózkodási hely és a foglalkozás szabad megválasztása is.

Népszabadság