Kopint-Tárki: nincs fedezet a szuperbruttósításra

Palócz Éva emlékeztetett: a közteherviselés szélesítése érdekében vezették be a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést; a most preferált javaslat szerint ugyanakkor a tíz legalacsonyabb keresetű dolgozó után a jövőben a járulék kétharmadát kellene befizetni (32 százalék helyett 20-22 százalékot). Ez túl bonyolult, remélem nem ez lesz a fő csapásirány - mondta.

A GKI Gazdaságkutató által javasolt szuperbruttósítást a törvényhozás Palócz Éva szerint rövid távon nem volna képes keresztülvinni. Ez egyébként szerinte azzal járna, hogy számos vállalat állami támogatásra szorulna, így erősítené az államtól való függést. A foglalkoztatást és gazdaságot ugyanakkor némileg élénkítené.

Palócz Éva felhívta a figyelmet arra: Magyarországon az államháztartási kiadások jóval magasabbak, mint az ország fejlettsége alapján indokolt volna, az adóterhelés a hasonló fejlettségű országok közül itt a legmagasabb. Úgy vélekedett: ahhoz, hogy az adóterhelés mérséklődjön, jelentősen csökkenteni kellene az államháztartási kiadásokat, ez azonban az elmúlt hat évben egyszer sem sikerült.

Az adórendszer átalakításának követelményei közül kiemelte a szektorsemlegesség fontosságát (az azonos nagyságú, de különböző típusú jövedelmek ne adózzanak különbözőképpen, hogy ne lehessen a jövedelmeket allokálni); az adórendszer megtisztítását a szociális és egyéb szempontoktól; az egyszerűséget, átláthatóságot és kiszámíthatóságot, továbbá a közvetlenül az önkormányzatoknak fizetett adórész növelését.

Akar László, a szuperbruttósítást javasló GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója saját koncepciójuk mellett érvelve elmondta: a szuperbruttó bérköltség Magyarországon a regionális versenytársakhoz képest magas, 100 forint többlet bérköltségből több mint 70 forintot elvesz az állam, a magasabb szja-kulcs túl hamar belép, az egészségügyi járulék pedig rejtett második adóztatása a jövedelemnek.

A javasolt változtatás lényege a szuperbruttó bér kimutatása: a jelenlegi bruttó bér szorozva 1,32-vel, plusz havi 1.950 forint, vagyis a bérek megemelése a munkáltatók által fizetett járulékokkal és az ehó-val. A megemelt bérek után minden közterhet a munkavállaló fizetne.

A technikai bruttósítás után, 2009 januárjától változnának az szja-kulcsok is: az adókulcs az átlagkereset másfél-kétszereséig 20 százalék, efölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. Az adójóváírás a koncepció szerint megszűnne, helyette 150 ezer forint éves adókedvezmény lépne be. Az szja-hoz kapcsolódó 4 százalékos különadó megszűnne.

A százalékos tb-teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, e fölött 25 százalék. Mindenki havi 10 ezer forintos fix egészségügyi terhet (kártyapénzt) fizetne, a nyugdíjasok, gyerekek és szociálisan rászorulók terheit az állam állná.

Akar László szerint a javaslat egy lépésben való megvalósításához 400 milliárd forintra volna szükség, két év alatt történő bevezetése esetén pedig az első ütemben 250 milliárd forint. Úgy vélekedett, hogy a szuperbruttósítás bevezetésének hatására fehéredési nyomás lenne a gazdaságon, az adóbázis szélesedne, a foglalkoztatás közterheinek átlagos és marginális kulcsai csökkennének, a bérarányok változnának, a közteherviselés igazságosabbá válna.

Amíg a bérek alkalmazkodnak, átmeneti mechanizmusra van szükség - mondta. Hangsúlyozta: mindez akkor működne jól, ha a "sunnyogási" lehetőségek egyúttal megszűnnének. A vállalkozásoknak ez a megoldás azért volna jó, mert a bérhányad csökkenne, a bérfejlesztés olcsóbban megvalósítható, s a versenyképesség is javulna.