Köznevelési törvény: választható lesz az egész napos iskola

Lázár János Fidesz-frakcióvezető a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülése után azt közölte, hogy a gyermekeknek - a kormány eredeti javaslatával egyezően - hároméves koruktól kell majd óvodába járniuk. Az MTI információja szerint ez így is lesz - ennek érdekében zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanak be -, az ezzel ellentétes tartalmú módosítást annak egy másik passzusa miatt szavazta meg a kormánypárti képviselők többsége. Ez azt tenné lehetővé, hogy az óvodáztatás alóli felmentést ne az óvodavezető, hanem a jegyző adja meg, ugyanakkor erre a gyermek ötéves koráig lehetőség legyen.

A kérdéses - a fideszes Pokorni Zoltán, Pichler Imre, Révész Máriusz, Kucsák László, Pánczél Károly és Pósán László kezdeményezte - módosító javaslatra 195-en szavaztak igennel, 123-an pedig nemmel. A kormányoldal is megosztott volt: 17 fideszes és 22 KDNP-s politikus - köztük Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - nemet mondott rá.

A kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadásával - Michl József (KDNP) indítványára - törölték az előterjesztésből, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Ehelyett úgy fogalmaz majd a jogszabály, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteniük, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A Fidesz oktatáspolitikusainak javaslata alapján nem az érettségi vizsga megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának lesz a feltétele ötven óra közösségi munka elvégzése. Ugyancsak az ő kezdeményezésükre kiveszik a jogszabályból azt a rendelkezést, amely szerint 3 és 5 éves kor között az óvodába járási kötelezettség családi napköziben is teljesíthető lett volna.

Elfogadta a Ház azokat a módosító indítványokat is - amelyeket kormányoldalról és az ellenzék soraiból egyaránt javasoltak -, hogy rögzítsék a törvényben: a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni.

Ahogyan azt már Lázár János bejelentette: nem lesz kötelező központi felvételi a középiskolákba, csak azokban lehet ilyet tartani, amelyekbe túljelentkezés van.

Michl József javaslatára elfogadták azt is, hogy a tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

A nemzeti összetartozás bizottság indítványára jóváhagyták, hogy a Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat ne a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezzék meg a jövőben.

Az emberi jogi bizottság azon kezdeményezését is támogatta a parlament, amely szerint az állami általános iskolában az erkölcstanóra vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része lesz.

Az oktatási bizottság javaslatára jóváhagyták azt a szabályozást, hogy az egész napos iskola választható iskolaszervezési forma, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Az indítvánnyal egyértelművé tették, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Szintén az oktatási bizottság javaslatára fogadták el, hogy az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik tankötelessé.