Külföldi munkavállalók: ahol kellenek és ahol gond van

A várakozásokkal és a félelmekkel ellentétben Európai Uniós csatlakozásunkat követően nem ugrott meg a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók létszáma - legalábbis ez olvasható ki a Foglalkoztatási Hivatal statisztikájából. A jelentés szerint 2003 utolsó napján mintegy 57 ezer külföldi dolgozó rendelkezett érvényes munkavállalói engedéllyel, addig 2004 végén 64 ezer fő, idén pedig a regisztrált uniósokkal együtt 62 ezer. A létszám változásának mértéke tehát az utóbbi három év mindegyikében néhány százalékos volt, és tavaly nem is növekedett, hanem csökkent.

A statisztikából kiderül: 2005-ben az érvényes munkavállalási engedélyek száma 46 ezer volt, az újonnan csatlakozott országok dolgozói közül 16 ezer főt regisztráltak a hazai munkáltatók - vagyis a munkaerőpiacukat teljes egészében megnyitók közül hivatalosan ennyien dolgoznak hazánkban.

A legtöbb külföldi munkavállaló Budapesten és Pest megyében vállal munkát. Átlagon felüli a számuk Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében.

Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából jönnek a legtöbben

Hazánkba egyébként a világ minden tájáról jönnek munkavállalók. Tavaly 92 afrikai, 3 550 ázsiai, és 550 amerikai rendelkezett magyar munkavállalási engedéllyel. Ausztrália és Óceánia állampolgárai közül 40 fő, az EU-tagállamok állampolgárai közül pedig 1775 fő dolgozott nálunk - viszonylag magas számban képviseltetik magukat a német (789 fő), a francia (250 fő) és az osztrák (218) dolgozók. Az EU kívüli európai országok munkavállalói közül 40 ezren dolgoznak hazánkban - főleg román és ukrán állampolgárok (30 884, illetve 7560 fő).

Érvényes regisztrációval a legtöbben a szlovák állampolgárok rendelkeznek. Míg azonban a Foglalkoztatási Hivatal szerint 15 106 szlovák dolgozó vállal munkát hazánkban, addig a révkomáromi Selye Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. közelmúltban publikált felmérése szerint létszámuk meghaladja a 30 ezret.

A két felmérés közti létszámkülönbség egyébként a munkáltatók "feledékenységével" magyarázható. Bár a szabályok értelmében engedély nélkül dolgozhatnak itthon a szlovákok - csakúgy, mint például az angolok és az írek -, ám az alkalmazásukat legkésőbb az első munkanapon be kellene jelentenie (regisztrálnia) a foglalkoztatónak az illetékes munkaügyi központhoz. Mivel azonban a bejelentés elmulasztása semmilyen szankciót nem von maga után, így a cégek legtöbbször elfelejtkeznek e kötelezettségükről.

A szlovák dolgozók kiszoríthatják a piacról a magyarokat

Mindenesetre tény, hogy legalább 15-20 ezer szlovákiai munkavállaló dolgozik hazánkban. De ha épp harmincezer fő, a létszámuk még akkor sem nevezhető magasnak. Bár a probléma nem is a létszámmal van. "Inkább az a gond, hogy ezen dolgozókat bizonyos esetekben nem a magyar munkaerő pótlására, hanem a magyar munkaerő helyett alkalmazzák. Persze zömében foglalkoztatásuk oka, hogy a pozíció betöltésére nem találtak az elvárásoknak megfelelő magyar munkavállalót, mégis előfordul, hogy azért döntenek mellettük, mert a szlovák dolgozókat a hazaiak által kért bérnél kevesebbért is alkalmazhatják" - mutat rá a problémára Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Mivel Dél-Szlovákiában az átlagbérek a magyarnál 30 százalékkal alacsonyabbak, a cégek még úgy is jobban járnak a szlovák munkavállalókkal - mint a magyarokkal -, ha ők szlovák fizetésüknél 10-20 százalékkal magasabbat kérnek. "Ilyen körülmények mellett könnyen előfordulhat, hogy a határ menti településeken elő hazai dolgozókat - elsősorban a betanított munkásokat - a szlovák munkavállalók kiszorítják a munkaerőpiacról" - figyelmeztet a főtitkár.

Az egészségügyben és a feldolgozóiparban szükségesek

Dunai Péter szerint ugyanakkor a külföldi dolgozók alkalmazására bizonyos szektorokban égető szükség van. Ilyen például az egészségügy (ápolónők), a építő- és feldolgozóipar (lakatos, esztergályos, ács illetve a varrónő), ahol jelenleg krónikus a munkaerőhiány.

A Suzukinál 1300 külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozik. Főleg Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából érkeznek, többségében magyar nemzetiségűek. A dolgozók alkalmazására azért volt szükség, mert "elfogytak a magyar munkavállalók", a pozíciók viszont nem maradhattak üresen.

Dunai Péter véleménye szerint a munkaerőhiány elsődleges oka, hogy csak kevés szülő - és fiatal - dönt a szakmunkásképzés mellett. "Mivel a fizikai munkák presztízse hatalmasat csökkent az utóbbi időben, a fiatalok inkább a középiskolát, gimnáziumot - majd pedig valamely felsőoktatási intézményt - választják. Ezért kezdi számos diplomás pályakezdő munka nélkül pályafutását - hiszen a gazdaság nem képes felszívni őket. Ez az oka annak is, hogy az alapszakmák betöltésére külföldi munkavállalók behozása szükséges" - magyarázta a főtitkár.