Lepontozták a nyelvvizsgát

A felvételi során maximálisan 480 pont szerezhető. Az érettségit százalékokkal értékelik, ezeket számítják át a jegyekre, amelyek a bizonyítványba kerülnek. Aki ötösre vizsgázott, az lehet, hogy 80, ám az is lehet, hogy 100 százalékot ért el. A felvételi pontokat a százalékos eredményből számítják ki. Alapszakon kétféleképpen számítható ki az összpontszám: vagy a tanulmányi (azaz a 11. és a 12. év jegyei) és az érettségi eredmények összeadásával, vagy csak az érettségi felhasználásával. A felvételi során azt veszik figyelembe, amelyik magasabb, azaz előnyösebb a jelentkező számára.

A tanulmányi pontoknál számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa. Öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, illetve egy választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegyeit összeadjuk, majd megduplázzuk. Ez maximum 100 lehet. Ezután az érettségi százalékos eredményeinek az átlagát kell vennünk, amely szintén legfeljebb 100. A kettő összege adja a maximálisan elérhető 200 pontot. A másik fajta pontszámításkor, az érettségi pontok esetén a felvételhez kötelező két érettségi vizsgatárgy - közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - százalékos eredményeit egyszerűen összeadják. Így is maximum 200 pont kapható.

Az eredményeket megduplázzák (tehát már 400 pontnál tartunk), majd ehhez adódnak a többletpontok, amelyek azonban nem mehetnek 80 fölé. A Felvi.hu felületén egy Pontszámító kalkulátor segít a számolgatásban.

Másképp számolnak a szakképzés és a mesterszak esetén

A felsőfokú szakképzésre jelentkezőknél bonyolultabb a helyzet: nemcsak a tanulmányi pontokat duplázhatják meg, hanem az érettségi eredményeket is, illetve a kettő összegét is nézhetik - attól függően, melyik adja a legmagasabb értéket. Itt az intézmények nem határozták meg, hogy mely tárgyakból kell az érettségi pontot számolni, így a két legjobb jegyet veszik alapul.
A mesterszakokra felvételizőknek felvételi vizsgát kell tenniük, az egyetemek és a főiskolák szabják meg, hogy ezért hány pontot adnak. A korábbi tanulmányokat is pontokkal honorálják, illetve itt is kaphatnak szociális alapon többletpontokat a jelentkezők. Maximálisan 100 pont kapható, de hogy ez pontosan miből jön össze, arról mindig az adott intézménynél érdemes érdeklődni.

Az emelt szintű érettségit preferálják

Alapszakon a maximális 480 pont elérhető például úgy, hogy a felvételizőnek van egy felsőfokú nyelvvizsgája plusz egy emelt szintű érettségije. Persze kizárólag akkor, ha az összes érettségije 100 százalékos. A többletpontok összege legfeljebb 80 lehet, még akkor is, ha a különböző jogcímeken - például emelt szintű érettségi és több nyelvvizsga is van a jelentkező tarsolyában, plusz még hátrányos helyzetű is - járó pontok összege ezt meghaladná.

Két csoportra lehet osztani a többletpontokat: vannak olyanok, amelyek minden szakon kötelezően járnak (jogszabály rendelkezik róluk), de a képzési területek is kiköthetik, hogy mire adnak. Az első csoportba tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért (nyelvvizsgáért), illetve az előnyben részesítés miatt járó többletpontok. Ezzel szemben csak bizonyos képzési területeken jár többletpont a tanulmányi, művészeti és sporteredmények, valamint a szakképesítés miatt.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, Dux László tavaly nyáron egy konferencián azt mondta: szeretnék elkerülni a "pontszámok inflálódását". A véleménye szerint az a legfontosabb, hogy "milyen tudás és teljesítmény van az adott pontok mögött". A nem a tudást, hanem a szociális hátteret premizáló többletpontrendszer "átstrukturálása folyamatban van" - közölte akkor. A politikus szerint elképzelhető, hogy a gyermeküket nevelő egyetemistákat, főiskolásokat "más módon is lehet segíteni, és nem feltétlenül csak a felvételinél adott pontokkal".
Tavaly a 140 ezer jelentkezőből több mint 97 ezren jutottak be a felsőoktatásba a rendes felvételi eljárás során, pótfelvételin pedig több mint 11 ezren.

A felvettek közül 362-en a maximális, azaz 480 ponttal büszkélkedhetnek, bár sehová nem kellett ennyi a felvételhez. A legmagasabb ponthatár 2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen született: a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon (a nappali, államilag támogatott képzésen) 462 pont volt a bejutási küszöb. (Itt olvashatók a 2010-es ponthatárok.)