Mazars: egyre versenyképesebb a magyar munkáltatói bérköltségarány
A kelet-közép-európai adóbrosúrából kiderül, hogy Euróban kifejezve a legjelentősebb minimálbér-emelkedés Ukrajnában volt 2020-ra.
A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a magyar munkáltatói bérköltségarány - állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó. A nyolcadszor megjelent kelet-közép-európai adóbrosúra 21 ország adatait tartalmazza. A kedden ismertetett idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok.
Az elemzés szerint az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is. A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér 2017 óta évről évre 8 százalék körüli mértékben nő, ugyanakkor több régiós országban - főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében - ennél nagyobb léptékű a felzárkózás. Euróban kifejezve a legjelentősebb minimálbér-emelkedés Ukrajnában volt 2020-ra, a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan. A növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.
A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett, 1 százalékpontos csökkentés. A kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Magyarországon pozitív költségvetési hatással járt a nemrégiben bevezetett kötelező online számlaadat-szolgáltatás, ezért várhatóan hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a többi országban is - mutatott rá Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.
MTI
Az elemzés szerint az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is. A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér 2017 óta évről évre 8 százalék körüli mértékben nő, ugyanakkor több régiós országban - főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében - ennél nagyobb léptékű a felzárkózás. Euróban kifejezve a legjelentősebb minimálbér-emelkedés Ukrajnában volt 2020-ra, a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan. A növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.
A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett, 1 százalékpontos csökkentés. A kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Magyarországon pozitív költségvetési hatással járt a nemrégiben bevezetett kötelező online számlaadat-szolgáltatás, ezért várhatóan hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a többi országban is - mutatott rá Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.
MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról