Még lehet pályázni a következő tanévi Erasmus-csereprogramra

Kaland, karrier, közösség – a legtöbb Erasmus hallgató így jellemzi a külföldön töltött időszakot. Nem kis vállalkozás ugyanis egy külföldi tanulmányút, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetés minden értelemben megtérül. Nincs olyan európai ország, ahol egy Erasmus diák ne csöppenne bele egy izgalmas, multikulturális közegbe, ahol az idegen nyelvi környezetben történő tanulás mellett nyelvi és problémamegoldó képességei is jelentősen fejlődhetnek.

Magyarország 1997 óta vesz részt a programban, amelynek hazai koordinációját a kezdetektől fogva a Tempus Közalapítvány végzi. 15 év tapasztalata alapján kimutatható, hogy aki hosszabb-rövidebb ideig nemzetközi környezetben él, önállóbbá, rugalmasabbá, elfogadóbbá válik, ezek a tulajdonságok pedig segítik a karrierépítést is. Egy európai felmérés szerint az átlaghoz képest másfél-két hónappal rövidebb idő alatt találnak munkát azok a fiatalok, akik külföldi tapasztalattal rendelkeznek.

Ez lehet az oka annak is, hogy a felvételi időszakban az egyetemek nem mulasztják el megemlíteni, hogy milyen nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és milyen ösztöndíjakat kínálnak a hallgatóiknak. Magyarországon jelenleg több mint 6300 egyetemközi együttműködés biztosít lehetőséget arra, hogy a hallgatók Erasmus ösztöndíjasként folytathassanak tanulmányokat egy európai országban. A legújabb statisztikák szerint az Erasmus nyújtotta lehetőséggel a 2011/2012-es tanévben 4361 magyar hallgató élt, ami az előző tanévhez képest 3,7 százalékos növekedést jelent.

Tandíjmentes egyetemi részképzésre 3472 hallgató utazott. Körükben a legnépszerűbbek továbbra is a német, francia, olasz és spanyol egyetemek. A hallgatók fele a társadalomtudományok, illetve az üzleti és jogtudományok területéről került ki, de közel 650-en ismerkedtek bölcsészettudományokkal és művészetekkel is. Az ösztöndíjasok 33,4 százaléka férfi, 66,6 százalékuk nő.

A kiutazók jelentős hányada szakmai gyakorlatát tölthette nemzetközi környezetben. Ennek keretében 889 fő szerezhetett releváns munkatapasztalatot európai vállalatoknál, ami az Erasmus szakmai gyakorlatok bevezetése óta 93 százalékos növekedést jelent (a 2007-es tanévben 460-an éltek a lehetőséggel). Legtöbben Németországba, Spanyolországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba utaztak.

Az Erasmus komolyságát jelzi, hogy a pályázóknak legalább 3 hónapot kell külföldön tölteniük, és ez idő alatt vizsgázniuk is kell a tanulmányi szerződésükben szereplő tantárgyakból az oktatás nyelvén. A kiutazó hallgatók átlagosan 5,2 hónapot töltenek az európai egyetemeken, szakmai gyakorlat esetében pedig 4 hónap az átlag.

Az Erasmus-ösztöndíjasok száma évről évre emelkedik, ennek egyik oka, hogy a nemzetközi tapasztalat egyre inkább elvárás a munkaerőpiacon. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Erasmus a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez is jelentősen hozzájárul, hiszen az utóbbi időben kimagasló mértékben nőtt a beutazók létszáma is. A 2011/2012-es tanévben csaknem 3700 külföldi Erasmus hallgató érkezett Magyarországra (közülük 500-nál többen szakmai gyakorlatra), ami a kiutazók számát és az ország adottságait tekintve nagyon magas arány.

Az Erasmus program keretében oktatói és személyzeti mobilitásra is van lehetőség, ami 1465 fő nemzetközi tapasztalatcseréjét tette lehetővé. Így összességében elmondható, hogy az előző tanévben az Európai Bizottság legnépszerűbb ösztöndíjprogramja a magyar felsőoktatás csaknem 6000 résztvevőjét mozgatta meg (4361 hallgató és 1465 oktató). Ezzel az Erasmus Magyarországon is a legnépszerűbb oktatási csereprogram.

Az Erasmus program hazai koordinálását a Tempus Közalapítvány végzi, de jelentkezni az felsőoktatási intézmények Erasmus koordinátorainál lehet. A pályázatok beadása jellemzően márciusban zajlik, de a pontos határidőről és a jelentkezési feltételekről az egyetemeken és főiskolákon adnak bővebb felvilágosítást.