Megfúrták a britek az új uniós munkaidős irányelvet

Habár a legutóbbi brüsszeli tanácsülésen már határozottan sikerült valami eredményt felmutatni az évek óta tervezett új szabályozás ügyében, az áttörés ezúttal is elmaradt. A BruxInfo szerint így könnyen előfordulhat, hogy az Európai Bizottság eljárást indít a 23 tagállam, köztük Magyarország, ellen a jogsértő magatartás miatt. Az 1993-as irányelv szerint ugyanis az ügyeleti időt bele kell számítani a rendes munkaidőbe. Amennyiben hazánkban az állami szervek követnék e direktívát, csak az egészségügyben öt-hatezerrel több embert kellene foglalkoztatni, ami több milliárdos összegeket emésztene fel a költségvetésből.

Az irányelvről a tagállamok foglalkoztatási miniszterei már több mint három éve vitatkoznak, a megállapodást eddig leginkább Nagy-Britannia akadályozza. London a rugalmas foglalkoztatás végett ragaszkodik a 48 órás heti munkaidő alóli felmentés lehetőségéhez, s ezt vallja néhány, 2004-ben csatlakozott új tagállam is. E szembenállást feloldandó, a finn elnökség javaslatára már született egy kompromisszumos megoldás, ezt azonban Francia-, Görög-, Olasz- és Spanyolország, valamint Ciprus elvetette, pedig ez a tervezet már nem jelölt ki határidőt a brit opt-out megszüntetésére.

Ezúttal a portugál EU-elnökség próbálkozott "csellel" a probléma megoldására. Együtt terjesztette elő az új munkaidős irányelvet és a 2002 óta függőben lévő jogszabályt a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról. Lisszabon arra számított, hogy ezzel mind a britek, mind a franciák vezette tábornak engedményt tehet, hiszen London óhajának megfelelően változatlanul kihagyták a mentesség eltörlésére vonatkozó időpontot a munkaidős irányelvből; Párizs követelésének megfelelően pedig nem hat hónapban, hanem hat hétben szabták meg azt az időszakot, amíg a kölcsönvett munkaerőnek alacsonyabb bér adható.

Nagy-Britannia azonban így sem engedett, így az elképzelés megbukott. A szigetország ugyanis görcsösen ragaszkodik a minimális hat hónaphoz, elvégre ott foglalkoztatják a legtöbb kölcsönvett munkavállalót az EU-ban. Ezért a miniszterek végül ismét elhalasztották a döntést, a tárgyalások folytatása 2008-ban várható - írja a Világgazdaság.