Megoldja a munkaerő-piaci problémákat a német szakképzési rendszer

A középfokú képzési forma lényege, hogy a szakiskolában szerzett elméleti ismereteket vállalatoknál végzett gyakorlat egészíti ki, a diákok így több év szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalóként kerülnek ki az oktatási rendszerből.

Hans-Joachim Böhmer, a német-portugál ipari és kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy Portugáliában a nyolcvanas évek elején kezdték alkalmazni a rendszert. Az első szakaszban egy az egyben átvették a németországi megoldást, csak német cégek közreműködésével és német nyelven tanították a szakiskolásokat. A második szakaszban portugál nyelvre váltottak, majd bevontak hazai vállalatokat, a szabályokat pedig "a portugál valósághoz igazították" - mondta.

Jelenleg mintegy háromszáz cégnél képeznek szakiskolásokat. A vállalatok nyolcvan százaléka portugál, de többségük német társaságok partnere, beszállítója. A képzési forma sikerét mutatja, hogy a diákok kilencvenkettő-kilencvenöt százaléka a tanulmányok végeztével három hónapon belül talál állást - tette hozzá.

A német koncepció adaptációja során az a legfontosabb, hogy ne változtassanak az alapvető vonásokon, vagyis az állami szereplők a magánszférával közösen dolgozzák ki a tanrendet, a vizsgaszabályokat, valamint az oktatók képzési rendszerét. A tanulók pedig "élesben", a cégek üzemszerű működése során szerezzenek gyakorlatot, és csak a legmodernebb eljárásokat alkalmazó, naprakész tudás megszerzését biztosító cégeket vonják be a szakképzésbe - fejtette ki Böhmer a Deutsche Welle német nemzetközi közszolgálati műsorszóró társaság Global Media Forum elnevezésű konferenciáján, amelyen több mint száz ország csaknem kétezer szakértője a globalizáció, az oktatás, a kultúra és a média összefüggéseiről cserél eszmét.

A duális szakképzési rendszer nagy előnye, hogy a német gazdaság szerkezetéből adódóan a kis- vagy közepes méretű vállalkozások (kkv) igényeire szabták, így olyan országokban is sikerrel alkalmazható, ahol ugyancsak a kkv-szektor a meghatározó - mondta Monica Cuevas, Chile berlini nagykövetségének tudományos együttműködésért felelős munkatársa. Hozzátette: a rendszer "Németország egyik fő exportcikke", és vonzerejét növeli a német termékeket övező elismertség, "a made in Germany márkajelzés iránti bizalom".

A tanulók a szaktudás megszerzése mellett a szociális készségeiket is fejlesztik a vállalatoknál töltött idő alatt, megtanulják, hogy miként kell egy szervezetben viselkedni, közösségben dolgozni, vagy éppen az érdekeiket képviselni - fűzte hozzá Birgit Thoman, a BIBB oktatáskutató intézet szakértője. Kiemelte: a német gyakorlat szerint a szakmai képzés költségeinek háromnegyedét a cégek fedezik, és az állam csak a fennmaradó egynegyedet állja, a cégeknek azonban így is bőven megéri, mert megtakarítják a munkaerő-utánpótlás számos járulékos költségét.