Mekkora a vállalkozói kedv hazánkban?

Megközelítőleg 384 ezer embernek van ma Magyarországon egyéni vállalkozói igazolványa, derül ki a lapunknak eljuttatott közleményből.

Ha területi felosztásban nézzük az adatokat, az látható, hogy a fejlettebb gazdasági térségekben a vállalkozói lét vonzóbb, mint a szegényebb régiókban. Az egyéni vállalkozók egy lakosra jutó aránya, akárcsak a gazdasági társaságoké, magasabb a gazdagabb, alacsonyabb a szegényebb régiókban.

A legtöbb egyéni vállalkozó nem meglepő módon a legnépesebb régióban, Közép-Magyarországon van: Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó van. A másik végletet a legkevésbé népes régió, a dél-dunántúli jelenti: ott megközelítőleg 39 ezren foglalkoznak egyéni vállalkozással. Arányait tekintve is vezet a közép-magyarországi régió, ahol az egyéni vállalkozók 27,45 százalékát regisztrálták, a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban viszont csak a vállalkozók mintegy 10-10 százaléka tevékenykedik.

Az, hogy az egyéni vállalkozók több mint egynegyede a fővárosban és az azt körülölelő megyében van, első ránézésre magas aránynak tűnik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az év eleji népességi adatok szerint ebben a régióban élt a magyarországi lakosok csaknem 30 százaléka, már inkább alacsonynak mondható.

A főváros és Pest megye lakói közül átlagosan minden huszonnyolcadik váltott ki vállalkozói igazolványt. A legmagasabb a vállalkozók aránya Nyugat-Dunántúlon - Vasban, Zalában és Győr-Moson-Sopron megyében -, ahol átlagosan minden huszonegy lakosra jut egy egyéni vállalkozó, vagyis majdnem 5 százalék a vállalkozók aránya. A két másik dunántúli régióban nagyjából 24 lakosonként van egy vállalkozó, vagyis több mint az emberek négy százaléka él egyéni vállalkozásából.

A Dunától keletre fekvő megyékben általában kisebb a vállalkozói kedv. A dél-alföldi régióban nagyjából huszonöt emberből kerül ki egy egyéni vállalkozó, az észak-alföldiben 27 lakosonként akad egy, aki rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Ezt követi a 28 lakosonkénti vállalkozói átlaggal a közép-magyarországi régió, ahol azonban az egyéni vállalkozók alacsonyabb számát nem a gazdaság fejletlensége, mint inkább a könnyebb munkához jutás és - főként a főváros miatt - a közszférában betölthető munkakörök átlagot jóval meghaladó száma magyarázza. A legrosszabb mutató az észak-magyarországi térségben - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében - van, ahol csak minden harmincadik lakos próbál egyéni vállalkozóként megélni.

A három dunántúli régióban a lakosság arányszámát meghaladó jócskán mértékű az egyéni vállalkozások száma - Nyugat-Dunántúlon lakik például a magyarországi lakosok 9,95 százaléka, ám itt működik az egyéni vállalkozások több mint 12 százaléka -, az alföldi régiókban nagyjából megegyezik a két arányszám, míg az észak- és közép-magyarországi megyékben alacsonyabb az egyéni vállalkozók aránya, mint a lakosoké.

Érdekes, hogy bár egy tavaly január elsején hatályba lépett törvény megteremtette az egyéni vállalkozóknak az egyéni céggé alakulás lehetőségét is, amit a szakértők főként a nagyobb méretűre nőtt egyéni vállalkozásoknak ajánlottak. Ez a cégforma azonban nem lett túl népszerű. A CompLex Kiadó Céginfójának adatai szerint összesen mintegy kilencezer egyéni cég szerepelt valaha is a cégnyilvántartásban, ám ezek közül jelenleg csupán hatszázharminchét olyan van, amely rendben működik. Több mint nyolcezret viszont már töröltek a cégjegyzékből, ezek egy számottevő részét azért, mert társasági formát váltott, a legtöbbször korlátolt felelősségű társasággá változott.