Megjelent: 9 éve

Mekkora a vállalkozói kedv hazánkban?

A magyarországi lakosoknak csaknem négy százaléka regisztrált egyéni vállalkozó - derül ki a CompLex Kiadó céginformációs adatbázisából. Az egyéni cégek népszerűségét a tavaly óta hatályos új jogszabályi feltételek sem hozták meg.

Megközelítőleg 384 ezer embernek van ma Magyarországon egyéni vállalkozói igazolványa, derül ki a lapunknak eljuttatott közleményből.

Ha területi felosztásban nézzük az adatokat, az látható, hogy a fejlettebb gazdasági térségekben a vállalkozói lét vonzóbb, mint a szegényebb régiókban. Az egyéni vállalkozók egy lakosra jutó aránya, akárcsak a gazdasági társaságoké, magasabb a gazdagabb, alacsonyabb a szegényebb régiókban.

A legtöbb egyéni vállalkozó nem meglepő módon a legnépesebb régióban, Közép-Magyarországon van: Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó van. A másik végletet a legkevésbé népes régió, a dél-dunántúli jelenti: ott megközelítőleg 39 ezren foglalkoznak egyéni vállalkozással. Arányait tekintve is vezet a közép-magyarországi régió, ahol az egyéni vállalkozók 27,45 százalékát regisztrálták, a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban viszont csak a vállalkozók mintegy 10-10 százaléka tevékenykedik.

Az, hogy az egyéni vállalkozók több mint egynegyede a fővárosban és az azt körülölelő megyében van, első ránézésre magas aránynak tűnik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az év eleji népességi adatok szerint ebben a régióban élt a magyarországi lakosok csaknem 30 százaléka, már inkább alacsonynak mondható.

A főváros és Pest megye lakói közül átlagosan minden huszonnyolcadik váltott ki vállalkozói igazolványt. A legmagasabb a vállalkozók aránya Nyugat-Dunántúlon - Vasban, Zalában és Győr-Moson-Sopron megyében -, ahol átlagosan minden huszonegy lakosra jut egy egyéni vállalkozó, vagyis majdnem 5 százalék a vállalkozók aránya. A két másik dunántúli régióban nagyjából 24 lakosonként van egy vállalkozó, vagyis több mint az emberek négy százaléka él egyéni vállalkozásából.

A Dunától keletre fekvő megyékben általában kisebb a vállalkozói kedv. A dél-alföldi régióban nagyjából huszonöt emberből kerül ki egy egyéni vállalkozó, az észak-alföldiben 27 lakosonként akad egy, aki rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Ezt követi a 28 lakosonkénti vállalkozói átlaggal a közép-magyarországi régió, ahol azonban az egyéni vállalkozók alacsonyabb számát nem a gazdaság fejletlensége, mint inkább a könnyebb munkához jutás és - főként a főváros miatt - a közszférában betölthető munkakörök átlagot jóval meghaladó száma magyarázza. A legrosszabb mutató az észak-magyarországi térségben - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében - van, ahol csak minden harmincadik lakos próbál egyéni vállalkozóként megélni.

A három dunántúli régióban a lakosság arányszámát meghaladó jócskán mértékű az egyéni vállalkozások száma - Nyugat-Dunántúlon lakik például a magyarországi lakosok 9,95 százaléka, ám itt működik az egyéni vállalkozások több mint 12 százaléka -, az alföldi régiókban nagyjából megegyezik a két arányszám, míg az észak- és közép-magyarországi megyékben alacsonyabb az egyéni vállalkozók aránya, mint a lakosoké.

Érdekes, hogy bár egy tavaly január elsején hatályba lépett törvény megteremtette az egyéni vállalkozóknak az egyéni céggé alakulás lehetőségét is, amit a szakértők főként a nagyobb méretűre nőtt egyéni vállalkozásoknak ajánlottak. Ez a cégforma azonban nem lett túl népszerű. A CompLex Kiadó Céginfójának adatai szerint összesen mintegy kilencezer egyéni cég szerepelt valaha is a cégnyilvántartásban, ám ezek közül jelenleg csupán hatszázharminchét olyan van, amely rendben működik. Több mint nyolcezret viszont már töröltek a cégjegyzékből, ezek egy számottevő részét azért, mert társasági formát váltott, a legtöbbször korlátolt felelősségű társasággá változott.

  • 2020.05.22Asszertív online kommunikáció – Online tréning 100%-ban gyakorlati feladatokra épülő, tréning jellegű képzésünk 3 egységből áll, melyek egymáshoz közeli napokon kerülnek megtartásra és egymásra épülnek, így a tudás elmélyítése az intenzitás és ismétlési lehetőség által garantált, a beszéd gördülékenny, választékos és magabiztos lesz. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szivárognak a részletek: így kapható állami bérköltség-támogatás

Ha egy cég munkaterhelésének 15-50 százalékát elveszíti, 70 százalékos bérköltség-támogatáshoz juthat. A kérvényeket a területi járási... Teljes cikk

Válságkezelő alapjövedelmet vezet be az I. kerület

Százezer forintra egészíti ki a rászorulók jövedelmét a következő 3 hónapban a Budavári Önkormányzat. Segítséget kaphatnak többek között a... Teljes cikk

A bérköltségek részleges átvállalása is szerepel a gazdaságvédelmi akcióterv újabb etapjában

Rövidített munkaidő bevezetése esetén a kormány kész átvállalni a bérköltségek egy részét, emellett beruházás és hitelgarancia nyújtásával... Teljes cikk