A magyar gazdaság időzített bombája: gyorsabban nőnek a bérek, mint a teljesítmény

A bérek elszálltak, a termelékenység lemaradt

Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb gazdasági folyamata Magyarországon a gyors bérnövekedés volt. A foglalkoztatás rekordmagasságba emelkedett, a munkaerőhiány általánossá vált, a keresetek pedig jelentősen nőttek.

Az Eurostat adatai szerint azonban 2010 és 2025 között a bérek és a munkaerőköltségek jóval gyorsabban emelkedtek, mint a munkavállalók termelékenysége. Míg a reál munkatermelékenység 15-22 százalékkal nőtt, addig a munkaerőköltségek több mint 80 százalékkal emelkedtek.

Ez azt jelenti, hogy a cégek egyre többet fizetnek ki bérekre, miközben a dolgozók által előállított többletérték ennél jóval kisebb mértékben nőtt.

- olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. 

Miért fontos a termelékenység?

Hosszú távon a bérek fenntartható növekedésének alapja a termelékenység javulása. A vállalatok addig tudnak magasabb béreket fizetni, amíg a munkavállalók több értéket állítanak elő.

Ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a teljesítmény, akkor:

• romolhat a versenyképesség,
• csökkenhet a vállalatok nyeresége,
• nőhet az inflációs nyomás,
• visszaeshetnek a beruházások.

A közgazdaságtan ezt az úgynevezett egységnyi munkaerőköltség (ULC) emelkedésével méri. Magyarországon ez az egyik leggyorsabban növekvő mutató volt az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.

Mi hajtotta a béremelkedést?

A gyors bérfelzárkózás mögött több tényező áll. A munkaerőhiány egyre erősebb lett, amit az elöregedő társadalom és a külföldi munkavállalás is fokozott. Emellett jelentős szerepet játszottak a minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, amelyek az egész bérskálára hatást gyakoroltak. A fogyasztás ösztönzésére építő gazdaságpolitika szintén támogatta a bérek növekedését. A magasabb jövedelmek erősítették a belső keresletet és a lakossági fogyasztást.

A magyar modell elérte a korlátait?

A 2010 utáni növekedés jelentős részben arra épült, hogy egyre többen dolgoztak. Nőtt a foglalkoztatás, több ember jelent meg a munkaerőpiacon, és a munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent.

Ez azonban nem tarthat örökké. A foglalkoztatás nem növelhető korlátlanul.

A gazdaság ilyenkor egy új szakaszba léphet, ahol már nem a dolgozók számának növelése, hanem a hatékonyság javítása válik kulcskérdéssé. Ezt nevezik intenzív növekedésnek, amelynek alapja az automatizáció, a digitalizáció, az innováció és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek.

A magyar KKV-k jelentik a legnagyobb kihívást

Miközben a nagy nemzetközi vállalatok termelékenysége viszonylag magas, a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része továbbra is alacsony technológiai szinten működik.

Sok vállalkozásnál korlátozott a digitalizáció, gyenge a tőkeellátottság és alacsony az innovációs aktivitás. Emiatt nehezebben tudnak alkalmazkodni a gyorsan emelkedő bérköltségekhez.

A magyar gazdaság egyik legfontosabb problémája éppen ez a kettősség: a modern exportáló nagyvállalatok és a lemaradó hazai KKV-k közötti termelékenységi szakadék.

Mi következhet a következő években?

A szakértők szerint Magyarország előtt áll a termelékenységi fordulat kihívása. A kérdés már nem az, hogy tovább nőnek-e a bérek, hanem az, hogy a gazdaság képes lesz-e kitermelni ezeket a béreket.

Ehhez nagyobb hangsúlyra lehet szükség az innovációban, a kutatás-fejlesztésben, a digitalizációban, az automatizációban és a munkavállalók készségfejlesztésében.

A következő évtized egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lehet, hogy sikerül-e Magyarországnak kilépnie az olcsó munkaerőre épülő modellből, és átállnia egy tudás- és termelékenységalapú növekedési pályára.

kép: magnific

Mutatjuk, melyik megyében mennyit költenek a cégek átlagosan egy munkavállalóra