Menedzserbetegség: a piaci verseny átka
Előidéző a nagy felelősség és az időzavar

Reggeli nélkül irány a munkahely, napi hét-nyolc tárgyalás, tíz-tizenöt súlyos döntés, szorító határidők, gyorsan változó piaci környezet, kényszermegoldások, a beosztottak motiválása, számonkérése, feladatok kiosztása, konfliktushelyzetek.
Töredékek menedzserek, vállalatok közép-és felsővezetőinek, magánvállalkozások irányítóinak mindennapjaiból.
Vezetők, akiknek állandóan nagy egyéni felelősséggel járó döntéseket kell meghozniuk, idő nyomása alatt dolgoznak, és ráadásul sok munkatárs kenyérkeresete függ a döntések sikerétől.
Vezetők, akik minden percben feszültségben élnek, és munkájuk velejárója a stressz.

Infarktusveszély és fekély

A felvázolt életvitel könnyen a nyolcvanas években menedzserbetegség néven ismertté vált tünetegyüttes kialakulásához vezethet.
"A menedzserbetegség nem egyetlen betegséget takar, hanem különböző tünetek formájában jelentkezik. Az első fázisban funkcionális zavarok léphetnek fel, például alvászavar, étkezési problémák, testsúly-ingadozás, magas vérnyomás. A második szakaszban már szervi elváltozást diagnosztizálnak", mondja Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó.

A fokozott munkahelyi stressznek kitett döntéshozók kialakuló betegségei két nagy csoportra oszthatók a vegetatív idegrendszer teljesítményfokozó vagy a raktározást szolgáló funkcióinak túlműködése következtében. "Az állandó rohanásban élő, az egész világot legyőzni akaró, versengő vezető infarktusveszélynek van kitéve, míg a befelé forduló, a feszültséget önmagába fojtó vezető legnagyobb eséllyel emésztőrendszeri fekélyt kaphat", elemzi Kiss István a lehetséges következményeket. Emellett még számos más szervi baj lehet a végeredmény: cukorbetegség, légzőszervi problémák, pánikbetegség, szexuális funkciózavarok.

Stressz: csak értelmezés kérdése

A pszichológus megjegyzi, hogy a stressz nem feltétlenül káros, bizonyos esetben a munka hatékonyságának növeléséhez kell. "Az eustressz mozgósít, feldob, jobb teljesítményre sarkall, míg a distressz inkább nehézzé teszi a munkát", vélekedik Kiss István.

A külső események nem közvetlenül okoznak stresszt, csupán az egyén értelmezése útján válnak azzá. Ha például egy döntési helyzetet valaki veszélyhelyzetnek értékel, akkor stresszt vált ki az emberből, ha nem lát benne kockázatot, akkor nem okoz feszültséget.
"A stresszt kiváltó eseményeket nem tudjuk kiiktatni, ezért csak a helyzetekre való reagálásunkon javíthatunk. Ebben segíthet a relaxáció, a lazítás, a pozitív jövőképek felvázolása, a legrosszabb eshetőség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom. Amelynek növelését segítheti, ha saját értékeinket, céljainkat, erőforrásainkat ismerjük, és azoknak megfelelő életet élünk" mondja Kiss István.

Sokan titkolják a bajt

A szakértők megfigyelése alapján a menedzserek többsége titkolja a problémát, szégyennek és a vállalat működésére nézve károsnak gondolják, ha a munkatársak tudomást szereznek a gyengeségükről, betegségükről.
A probléma szőnyeg alá söprése azonban tovább súlyosbíthatja az egészségi állapotot, így a remek üzleti stratégák akár végzetükbe is rohanhatnak.


Karácsony Zoltán