Miért vallanak kudarcot a vállalati össznépi értekezletek?

A legtöbb HR- és belső kommunikációs szakember számára ismerős a kép: havi rendszerességű össznépi értekezlet vagy negyedéves „town hall”, ahol a vezetőség prezentációkat mutat be, miközben a munkavállalók többsége kikapcsolt kamerával, a levelezését intézve hallgatja a háttérben. Ez a felállás inkább egy egyirányú közvetítésre emlékeztet, mintsem valódi közösségi élményre, és éppen ez az oka annak, hogy az ilyen találkozók gyakran nem érik el a céljukat.

A passzivitás ára

A tét sokkal nagyobb egy-egy unalmas meetingnél. A kutatások szerint a munkavállalók 85%-a érzi magát motiváltabbnak, ha a belső kommunikáció hatékony és transzparens. Ezzel szemben a nyugati féltekén a dolgozóknak mindössze 10%-a vallja magát aktívan elkötelezettnek a munkája iránt. Az elkötelezettség hiánya pedig mérhető veszteséget jelent: az elkötelezett csapatoknál ezzel szemben 41%-kal alacsonyabb a hiányzások aránya, és 17%-kal magasabb a produktivitás.

A „láthatatlan” munkaerő kizárása

Különösen kritikus a helyzet a frontvonalban dolgozók esetében, akik a globális munkaerő 80%-át teszik ki. Ők gyakran nem asztal mellett dolgoznak, így ha meg is hívják őket egy livestream közvetítésre, sokszor csak a pihenőhelyiségben, hang nélkül futó képernyőn látják az eseményeket. A valódi kérdés tehát nem az, hogyan növeljük a részvételt, hanem az, hogyan adjunk okot a valódi közreműködésre.

Hogyan váltsunk részvételi modellre?

A legsikeresebb vállalatok már nem csupán információt közvetítenek, hanem bevonják a munkatársakat a tartalom előállításába. Az alábbi megoldások segíthetnek a váltásban:

• Interaktív felületek: A közösségi platformok használata lehetővé teszi, hogy a dolgozók valós időben osszák meg gondolataikat, fotóikat vagy kérdéseiket.
• Cisco példája: A technológiai óriás egy globális össznépi értekezleten több mint 8000 résztvevőt vont be 22 helyszínről, egységes közösségi felületen keresztül összehangolva a kommunikációt.
• Közvetlen hozzájárulás: Olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel a munkatársak anonim módon vagy saját néven is hozzájárulhatnak a diskurzushoz, elkerülve a túl gyorsan pörgő chat-ablakok okozta zajt.

A cél az, hogy az össznépi értekezlet ne egy statikus prezentáció legyen, hanem egy olyan ablak, amelyen keresztül a munkavállalók látják, hogy a munkájuk miként kapcsolódik a cég küldetéséhez és stratégiájához. Ha az értekezlet élettelen, az gyakran nem a formátum, hanem a vállalati kultúra hiányosságait tükrözi.

Forrás: HR Grapevine

További cikkünk a témában: 

A dolgozók kétharmada heti 1-2 meetinget időpocsékolásnak tart