Milyen kérdéseket nem lehet feltenni állásinterjún?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalást hozott arra vonatkozóan, hogy melyek az állásinterjún feltehető kérdések, illetve mely kérdések eredményezhetnek közvetlen hátrányos megkülönböztetést.
Mindig a konkrét eset összes körülménye alapján lehet megítélni, hogy az állásinterjúk során a munkáltatató által feltett mely kérdések eredményezhetnek közvetlen hátrányos megkülönböztetést olvasható az Eszköztár befogadó munkahelyeknek című kötetben, amely az EQUAL közösségi kezdeményezés munkájának köszönhetően készült.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik esete (2006)
A kérelmező látássérült, jogi végzettséggel rendelkezik. Álláskeresése során eljuttatta önéletrajzát egy gazdasági társasághoz, ahol állásinterjút beszéltek meg vele. Ezt követően közölte a cég munkatársával, hogy látássérült. Az megpróbálta őt meggyőzni, hogy így nem tudná ellátni a munkát. A kérelmező a megbeszélt állásinterjú előtti napon elektronikus levelet kapott, amiben kifejezetten látássérültségére hivatkozással lemondták az interjút. A hatóság megállapította, hogy a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a hatóság honlapján, valamint nyolcszázezer forint bírságot szabott ki.
Ugyanakkor kimondható, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések.
Ilyen kérdéseket nem lehet feltenni például az állásinterjú alanyához:
Hány gyermeke van?
Milyen a családi állapota?
Milyenek a vagyoni viszonyai?
Vannak-e kiskorú gyermekei?
Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
Milyenek a szexuális szokásai?
Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
Tagja-e valamelyik pártnak?
Az interjúk dokumentálása lehetőséget ad a későbbi jogviták elkerülésére, például a munkaadó készíthet magnófelvételt, amelynek másolatát a jelentkező is megkaphatja.
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a állásinterjún feltett kérdésre adott válasza miatt hátrány ért?
Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a. akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaügyi bíróság előtt,
b. kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását,
c. valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnél.
Mit kell bizonyítania/valószínűsítenie a munkavállalónak és a munkáltatónak a jogorvoslati eljárás során?
a. A munkavállalónak azt kell valószínűsítenie, hogy az állásinterjún feltett kérdések összessége összefügg egy védett tulajdonságával. Az ilyen esetekben ugyanis a munkavállalól nem feltétlenül rendelkezik az érintett tulajdonsággal, de a munkáltató ezt feltételezi róla,
b. a munkáltató az állásinterjún történő meghallgatása után nem létesített vele foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve kedvezőtlenebb feltételekkel létesített jogviszonyt, mint az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval.
A munkavállaló nem köteles bizonyítani az okozati összefüggést a kérdés és a hátrány között. A kimentés körében lehet annak jelentősége, hogy a kérelmező milyen választ adott a kérdésre.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik esete (2006)
A kérelmező látássérült, jogi végzettséggel rendelkezik. Álláskeresése során eljuttatta önéletrajzát egy gazdasági társasághoz, ahol állásinterjút beszéltek meg vele. Ezt követően közölte a cég munkatársával, hogy látássérült. Az megpróbálta őt meggyőzni, hogy így nem tudná ellátni a munkát. A kérelmező a megbeszélt állásinterjú előtti napon elektronikus levelet kapott, amiben kifejezetten látássérültségére hivatkozással lemondták az interjút. A hatóság megállapította, hogy a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a hatóság honlapján, valamint nyolcszázezer forint bírságot szabott ki.
Ugyanakkor kimondható, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések.
Ilyen kérdéseket nem lehet feltenni például az állásinterjú alanyához:
Hány gyermeke van?
Milyen a családi állapota?
Milyenek a vagyoni viszonyai?
Vannak-e kiskorú gyermekei?
Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
Milyenek a szexuális szokásai?
Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
Tagja-e valamelyik pártnak?
Az interjúk dokumentálása lehetőséget ad a későbbi jogviták elkerülésére, például a munkaadó készíthet magnófelvételt, amelynek másolatát a jelentkező is megkaphatja.
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a állásinterjún feltett kérdésre adott válasza miatt hátrány ért?
Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a. akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaügyi bíróság előtt,
b. kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását,
c. valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnél.
Mit kell bizonyítania/valószínűsítenie a munkavállalónak és a munkáltatónak a jogorvoslati eljárás során?
a. A munkavállalónak azt kell valószínűsítenie, hogy az állásinterjún feltett kérdések összessége összefügg egy védett tulajdonságával. Az ilyen esetekben ugyanis a munkavállalól nem feltétlenül rendelkezik az érintett tulajdonsággal, de a munkáltató ezt feltételezi róla,
b. a munkáltató az állásinterjún történő meghallgatása után nem létesített vele foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve kedvezőtlenebb feltételekkel létesített jogviszonyt, mint az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval.
A munkavállaló nem köteles bizonyítani az okozati összefüggést a kérdés és a hátrány között. A kimentés körében lehet annak jelentősége, hogy a kérelmező milyen választ adott a kérdésre.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.24BLUE | recruiTECH & HRTECH & LearnTECH A BLUE konferencia idén 3 területet egyesít: recruiTECH, HRTECH és LearnTECH, hogy teljesen lefedje a kékgalléros toborzás, digitalizáció és képzés‑fejlesztés kihívásait. Csatlakozz szeptember 24-én!
Részletek
Jegyek
