Milyen kérdéseket nem lehet feltenni állásinterjún?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalást hozott arra vonatkozóan, hogy melyek az állásinterjún feltehető kérdések, illetve mely kérdések eredményezhetnek közvetlen hátrányos megkülönböztetést.
Mindig a konkrét eset összes körülménye alapján lehet megítélni, hogy az állásinterjúk során a munkáltatató által feltett mely kérdések eredményezhetnek közvetlen hátrányos megkülönböztetést olvasható az Eszköztár befogadó munkahelyeknek című kötetben, amely az EQUAL közösségi kezdeményezés munkájának köszönhetően készült.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik esete (2006)
A kérelmező látássérült, jogi végzettséggel rendelkezik. Álláskeresése során eljuttatta önéletrajzát egy gazdasági társasághoz, ahol állásinterjút beszéltek meg vele. Ezt követően közölte a cég munkatársával, hogy látássérült. Az megpróbálta őt meggyőzni, hogy így nem tudná ellátni a munkát. A kérelmező a megbeszélt állásinterjú előtti napon elektronikus levelet kapott, amiben kifejezetten látássérültségére hivatkozással lemondták az interjút. A hatóság megállapította, hogy a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a hatóság honlapján, valamint nyolcszázezer forint bírságot szabott ki.
Ugyanakkor kimondható, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések.
Ilyen kérdéseket nem lehet feltenni például az állásinterjú alanyához:
Hány gyermeke van?
Milyen a családi állapota?
Milyenek a vagyoni viszonyai?
Vannak-e kiskorú gyermekei?
Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
Milyenek a szexuális szokásai?
Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
Tagja-e valamelyik pártnak?
Az interjúk dokumentálása lehetőséget ad a későbbi jogviták elkerülésére, például a munkaadó készíthet magnófelvételt, amelynek másolatát a jelentkező is megkaphatja.
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a állásinterjún feltett kérdésre adott válasza miatt hátrány ért?
Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a. akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaügyi bíróság előtt,
b. kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását,
c. valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnél.
Mit kell bizonyítania/valószínűsítenie a munkavállalónak és a munkáltatónak a jogorvoslati eljárás során?
a. A munkavállalónak azt kell valószínűsítenie, hogy az állásinterjún feltett kérdések összessége összefügg egy védett tulajdonságával. Az ilyen esetekben ugyanis a munkavállalól nem feltétlenül rendelkezik az érintett tulajdonsággal, de a munkáltató ezt feltételezi róla,
b. a munkáltató az állásinterjún történő meghallgatása után nem létesített vele foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve kedvezőtlenebb feltételekkel létesített jogviszonyt, mint az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval.
A munkavállaló nem köteles bizonyítani az okozati összefüggést a kérdés és a hátrány között. A kimentés körében lehet annak jelentősége, hogy a kérelmező milyen választ adott a kérdésre.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik esete (2006)
A kérelmező látássérült, jogi végzettséggel rendelkezik. Álláskeresése során eljuttatta önéletrajzát egy gazdasági társasághoz, ahol állásinterjút beszéltek meg vele. Ezt követően közölte a cég munkatársával, hogy látássérült. Az megpróbálta őt meggyőzni, hogy így nem tudná ellátni a munkát. A kérelmező a megbeszélt állásinterjú előtti napon elektronikus levelet kapott, amiben kifejezetten látássérültségére hivatkozással lemondták az interjút. A hatóság megállapította, hogy a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a hatóság honlapján, valamint nyolcszázezer forint bírságot szabott ki.
Ugyanakkor kimondható, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések.
Ilyen kérdéseket nem lehet feltenni például az állásinterjú alanyához:
Hány gyermeke van?
Milyen a családi állapota?
Milyenek a vagyoni viszonyai?
Vannak-e kiskorú gyermekei?
Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
Milyenek a szexuális szokásai?
Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
Tagja-e valamelyik pártnak?
Az interjúk dokumentálása lehetőséget ad a későbbi jogviták elkerülésére, például a munkaadó készíthet magnófelvételt, amelynek másolatát a jelentkező is megkaphatja.
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a állásinterjún feltett kérdésre adott válasza miatt hátrány ért?
Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a. akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaügyi bíróság előtt,
b. kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását,
c. valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnél.
Mit kell bizonyítania/valószínűsítenie a munkavállalónak és a munkáltatónak a jogorvoslati eljárás során?
a. A munkavállalónak azt kell valószínűsítenie, hogy az állásinterjún feltett kérdések összessége összefügg egy védett tulajdonságával. Az ilyen esetekben ugyanis a munkavállalól nem feltétlenül rendelkezik az érintett tulajdonsággal, de a munkáltató ezt feltételezi róla,
b. a munkáltató az állásinterjún történő meghallgatása után nem létesített vele foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve kedvezőtlenebb feltételekkel létesített jogviszonyt, mint az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval.
A munkavállaló nem köteles bizonyítani az okozati összefüggést a kérdés és a hátrány között. A kimentés körében lehet annak jelentősége, hogy a kérelmező milyen választ adott a kérdésre.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?