Minél több segély, annál nagyobb termelékenység?
A GDP-hez mérten magasabb szociális kiadásokkal rendelkező országokban magasabb a gazdaság termelékenysége is - mondta Andor László, az Európai Bizottság szociális és munkaügyi biztosa a Világgazdaság című napilap csütörtöki budapesti konferenciáján.
Az uniós biztos rámutatott: a szociális kiadások és a termelékenység között erős korrelációt lehet kimutatni, ez figyelhető meg például Dániában, Franciaországban is, ahol magas a termelékenység és egyúttal igen jelentősek a szociális kiadások is.
Ettől eltérő folyamatokat lehet azonban Görögországban tapasztalni ismertetése szerint, ahol ugyan magasak a szociális ráfordítások, viszont ezeknek a hatékonysága alacsony. Ezzel nem magyarázható a görögországi válság, de érzékelteti, hogy Görögország eltér az európai fő irányzatoktól - fűzte hozzá Andor László.
A szociális kiadás sok esetben "szociális beruházást" is jelent, így a fiatalok esetében előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészségügy szempontjából megalapozhatja a későbbi folyamatokat, tendenciákat - fűzte hozzá.
A szociális kiadások hatékonysága is kiemelten fontos, a célzott szociális támogatások nagyobb hatást tudnak kifejteni például a szegénység csökkentésében - mutatott rá.
A szociális kiadások és a gazdasági teljesítmény egymásra hatását vizsgálva a válság kialakulása óta, de főleg 2010-től az eurózónán belüli centrum és periféria országainak folyamatai igen jelentősen eltérnek egymástól - mutatott rá Andor László.
Kifejtette: ha bővül egy országban a gazdaság, akkor a szociális ráfordítások nőni tudnak, 2009-ben azért nőttek, mert többen váltak jogosulttá szociális kiadásokra, és bizonyos automatizmusok működtek, 2010 után, a válság második szakaszában a fiskális megszorítások hatására a szociális pénzeszközök is nagymértékben csökkennek - mutatott rá Andor László.
A válság hatására a migráció jelentős mértékben visszaesett az EU-n belüli és az Európába irányuló migráció és munkaerő-vándorlás terén is, a déli államokból az északi uniós országokba tapasztalható egyfajta elvándorlási hullám - mutatott rá.
Elmondta: az unión belül azonban a legjelentősebb elvándorlás, munkaerő-áramlás továbbra is a keleti uniós tagállamokból az EU nyugati országaiba figyelhető meg.
Kiemelte: Magyarországon a lakosság körében "átlagos a migrációs hajlandóság", ehhez képest a környező államokban és a balti országokban jóval nagyobb. Az elmúlt két-három évben növekedett a mobilitás Magyarország belül is - tette hozza az uniós biztos.
Ettől eltérő folyamatokat lehet azonban Görögországban tapasztalni ismertetése szerint, ahol ugyan magasak a szociális ráfordítások, viszont ezeknek a hatékonysága alacsony. Ezzel nem magyarázható a görögországi válság, de érzékelteti, hogy Görögország eltér az európai fő irányzatoktól - fűzte hozzá Andor László.
A szociális kiadás sok esetben "szociális beruházást" is jelent, így a fiatalok esetében előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészségügy szempontjából megalapozhatja a későbbi folyamatokat, tendenciákat - fűzte hozzá.
A szociális kiadások hatékonysága is kiemelten fontos, a célzott szociális támogatások nagyobb hatást tudnak kifejteni például a szegénység csökkentésében - mutatott rá.
A szociális kiadások és a gazdasági teljesítmény egymásra hatását vizsgálva a válság kialakulása óta, de főleg 2010-től az eurózónán belüli centrum és periféria országainak folyamatai igen jelentősen eltérnek egymástól - mutatott rá Andor László.
Kifejtette: ha bővül egy országban a gazdaság, akkor a szociális ráfordítások nőni tudnak, 2009-ben azért nőttek, mert többen váltak jogosulttá szociális kiadásokra, és bizonyos automatizmusok működtek, 2010 után, a válság második szakaszában a fiskális megszorítások hatására a szociális pénzeszközök is nagymértékben csökkennek - mutatott rá Andor László.
A válság hatására a migráció jelentős mértékben visszaesett az EU-n belüli és az Európába irányuló migráció és munkaerő-vándorlás terén is, a déli államokból az északi uniós országokba tapasztalható egyfajta elvándorlási hullám - mutatott rá.
Elmondta: az unión belül azonban a legjelentősebb elvándorlás, munkaerő-áramlás továbbra is a keleti uniós tagállamokból az EU nyugati országaiba figyelhető meg.
Kiemelte: Magyarországon a lakosság körében "átlagos a migrációs hajlandóság", ehhez képest a környező államokban és a balti országokban jóval nagyobb. Az elmúlt két-három évben növekedett a mobilitás Magyarország belül is - tette hozza az uniós biztos.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?