Mintegy 2300 munkahely jön létre pályázatok útján
Az új munkahelyek létrehozását már régóta támogatja a Munkaerőpiaci Alap, évente váltakozó összeggel. Ez a támogatási keret például 2003-ban elérte az 5,6 milliárd forintot, 2005-ben viszont csupán 1,5 milliárd forint volt. Az utóbbi években rendszerint 1,8 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT), ezt az év közben - ha lehetőség volt rá - még kiegészítették. Az idén már 2,3 milliárd forinttal indult a keret, ezt később egy másik hasonló pályázati forrás csökkentésével, az összeg átcsoportosításával egészítette ki 2,426 milliárd forintra a MAT.
Néhány éve külön támogatási keretből finanszírozzák a kis beruházási összeget igénylő, de magas hozzáadott értéket képviselő, új munkahelyeket is eredményező fejlesztéseket. Ez a támogatás az újonnan felvett dolgozók kereseti és járulékköltségeinek részbeni átvállalását jelenti és nem a beruházásokat, eszközbeszerzéseket szolgálja.
Az idén erre a célra ugyancsak több pénzt hagyott jóvá a MAT. A múlt évben 200 millió forint volt a keret, az idén pedig 360 millió forint. Az alacsonyabb érdeklődés miatt viszont májusban a testület ezt a keretösszeget 226 millió forintra csökkentette és a maradék pénzt átcsoportosította az új munkahelyek létesítésének hagyományos pályázatához. Ennek a "hagyományosnak" mondható pályázatnak a révén az idén új munkahelyenként legfeljebb 1,5 millió forint támogatást nyerhettek el a pályázók, egy-egy pályázó pedig legfeljebb 260 millió forinthoz juthatott hozzá.
Ez úgy adódik össze, hogy munkahelyenként legfeljebb 800 ezer forintot jelent ez a támogatás, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken vagy régiókban ez az összeg még növelhető 200 ezer forinttal, a leghátrányosabb kistérségekben, településeken további 200 ezer forinttal. Amennyiben a pályázó regisztrált álláskeresőket alkalmaz, újabb 200 ezer forinttal növelhető a támogatás, ha pedig roma munkavállalókat, akkor újabb 100 ezer forinttal. Így érhető el új munkahelyenként a legfeljebb 1,5 millió forint összegű támogatás. A pályázónként "alapesetben" elnyerhető 80 millió forintos támogatás hátrányos helyzetű régiókban 160 millió forintra növelhető, a legalább 300 új munkahely létesítése esetén további 100 millió forinttal emelhető meg a pénzösszeg.
A szigorú feltételek ellenére a támogatási forma igen népszerű a munkáltatók körében. A pályázó cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább 5 dolgozónak létesítenek új munkahelyet, a létesített gyártó vagy szolgáltató kapacitást legalább 5 évig fenntartják, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség 3 évre szól. Követelmény az is, hogy a vállalásban szereplő többletlétszámot legalább 3 évig, kis- és közepes vállalatoknál 2 évig kell foglalkoztatni.
Általában a teljes fejlesztési összeg 25-50 százalékára nyerhető el támogatás más állami támogatásokkal összevetve, attól függően, hogy a beruházást milyen régióban valósítják meg. Ez a mérték közepes vállalkozásoknál 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknál 20 százalékponttal növelhető.
Néhány éve külön támogatási keretből finanszírozzák a kis beruházási összeget igénylő, de magas hozzáadott értéket képviselő, új munkahelyeket is eredményező fejlesztéseket. Ez a támogatás az újonnan felvett dolgozók kereseti és járulékköltségeinek részbeni átvállalását jelenti és nem a beruházásokat, eszközbeszerzéseket szolgálja.
Bővült a keret
Az idén erre a célra ugyancsak több pénzt hagyott jóvá a MAT. A múlt évben 200 millió forint volt a keret, az idén pedig 360 millió forint. Az alacsonyabb érdeklődés miatt viszont májusban a testület ezt a keretösszeget 226 millió forintra csökkentette és a maradék pénzt átcsoportosította az új munkahelyek létesítésének hagyományos pályázatához. Ennek a "hagyományosnak" mondható pályázatnak a révén az idén új munkahelyenként legfeljebb 1,5 millió forint támogatást nyerhettek el a pályázók, egy-egy pályázó pedig legfeljebb 260 millió forinthoz juthatott hozzá.
Ez úgy adódik össze, hogy munkahelyenként legfeljebb 800 ezer forintot jelent ez a támogatás, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken vagy régiókban ez az összeg még növelhető 200 ezer forinttal, a leghátrányosabb kistérségekben, településeken további 200 ezer forinttal. Amennyiben a pályázó regisztrált álláskeresőket alkalmaz, újabb 200 ezer forinttal növelhető a támogatás, ha pedig roma munkavállalókat, akkor újabb 100 ezer forinttal. Így érhető el új munkahelyenként a legfeljebb 1,5 millió forint összegű támogatás. A pályázónként "alapesetben" elnyerhető 80 millió forintos támogatás hátrányos helyzetű régiókban 160 millió forintra növelhető, a legalább 300 új munkahely létesítése esetén további 100 millió forinttal emelhető meg a pénzösszeg.
Szigorú, de igazságos rendszer
A szigorú feltételek ellenére a támogatási forma igen népszerű a munkáltatók körében. A pályázó cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább 5 dolgozónak létesítenek új munkahelyet, a létesített gyártó vagy szolgáltató kapacitást legalább 5 évig fenntartják, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség 3 évre szól. Követelmény az is, hogy a vállalásban szereplő többletlétszámot legalább 3 évig, kis- és közepes vállalatoknál 2 évig kell foglalkoztatni.
Általában a teljes fejlesztési összeg 25-50 százalékára nyerhető el támogatás más állami támogatásokkal összevetve, attól függően, hogy a beruházást milyen régióban valósítják meg. Ez a mérték közepes vállalkozásoknál 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknál 20 százalékponttal növelhető.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Románc az irodában - filmek, amelyeket nem érdemes kihagyni