Külföldi munka: ennyiért mennénk

Meglepő módon a dánok közül tervezik a legtöbben, a megkérdezettek mintegy 51 százaléka, hogy külföldre költözik, több mint minden harmadik ember hasonlót tervez az észtek, svédek, lettek, litvánok és finnek közül is. A magyarok 29 százaléka szintén külföldön próbál majd munkát találni tervei szerint, ezzel szemben az olaszok közül például csak 100-ból négy ember hagyná el hazáját, de a görögök és az osztrákok közül is kevesebb, mint tízen.

Magyarországgal együtt, illetve az utánunk csatlakozott tagországok körében a külföldi munkavállalás fő motivációját a jobb anyagi körülmények jelentik (61%), míg a régi tagországok lakói inkább egyéb tényezők, például kulturális szempontok, az ott élők mentalitása szerint választanának maguknak új otthont (40%).

Legalább dupla fizetésért mennénk

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy mégis mekkora fizetés reményében hagynák el hazájukat. A válaszadók 36 százaléka a jelenlegi fizetése legalább másfélszereséért cserébe költözne külföldre, és csak két százalék döntene mostani kereseténél kevesebbért is hasonlóan.

Még ennél is nagyobb anyagi ösztönzőre vágyunk azonban mi magyarok, és a környező országbeliek: 44 százalék csak dupla fizetés esetén hagyná el szülőhazáját,15 százalék - főként a szlovákok, csehek, lengyelek és litvánok - azonban még keresete háromszorosát is elkérné külföldön. Természetesen az eredmény nem meglepő: egy magyar, szlovák vagy lengyel átlagfizetéssel nehéz lenne külföldön boldogulni.

Nyelvtudás és az otthon elhagyása a két fő gát

Ha ekkora az elvágyódás, akkor miért nem próbálunk szerencsét külföldön. A legtöbben az otthonuk elhagyásától viszolyognak (39%), azonban az átlagosnál jobban ragaszkodunk otthonukhoz a magyarok (49%) és a bolgárok(60%).

Más ország lakóihoz képest nagyobb ellenösztönző a magyarok számára (28%), hogy meg kell tanulni egy idegen nyelvet, míg ugyanerre a románok közül csak minden tízedik hivatkozik – írja a Pénzcentrum.hu.