Művészek fizetése - A színésztől az iparművészig
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTudja meg, mennyit keresnek az írók, a zeneszerzők, a színészek, az énekesek, a táncosok - vagyis a művészek.
Az ÁFSZ legfrissebb statisztikája több száz szakma átlagkeresetébe nyújt betekintést. A kutatás során néhány, úgynevezett művészethez kötődő foglalkozás is górcső alá került: vizsgálták az iparművészek, a zeneszerzők, a népzenészek, az énekesek, a táncművészek, a színészek, a segédszínészek és az írók fizetését is.
Mint kiderült, az átlagbér egyik szakma esetében sem éri el a bruttó 200 ezer forintot. A színészek, előadóművészek, bábszínészek keresete például mindössze átlagosan bruttó 140 ezer forint, de a zeneszerzők sem keresnek sokkal többet: fizetésük átlagosan bruttó 148 ezer forint.
Az énekesek bére 187 ezer forint, a népzenészeké 106 ezer forint
A vizsgált szakmák képviselői közül a "legjobban" az iparművészek, az énekesek, illetve a táncművészek, koreográfusok keresnek. Az adatok alapján ugyanis az iparművészek bére átlagosan bruttó 189 ezer forint, az énekeseké bruttó 187 ezer forint, a táncművészeké, koreográfusoké pedig bruttó 176 ezer forint.
A művészek közül a népzenészeknek és a segédszínészeknek jut a legkevesebb fizetés. A segédszínészek átlagosan bruttó 103 ezer forintot, a népzenészek pedig mindössze bruttó 106 ezer forintot "vihetnek haza".
A kiadók fizetésképtelenek
Viszonylag magas bérrel a fentiek mellett az írók rendelkeznek, helyzetük azonban elég speciális. Bár a statisztika szerint keresetük átlagosan havi bruttó 166 ezer forint, a kiadók fizetésképtelensége miatt azonban gyakorlatilag ellehetetlenültek. "Nem ritka, hogy számos szerző egy forint hasznot sem lát szellemi terméke után. Az ok: a kiadóknak nincsen pénze, a honorárium intézménye kihalóban van" - mondta el Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke.
Alig tucatnyian képesek megélni az írásból
Az írók szempontjából kedvezőtlen gazdasági környezet tényét Nógrádi Gergely író is alátámasztja. A szerző úgy látja: ma Magyarországon, fő tevékenységként folytatva, kizárólag írásból alig tucatnyi ember képes megélni. Tapasztalatai szerint a szépirodalmi alkotásokra egyre kevésbé van kereslet: azok a szerzők lehetnek piacképesek, akik "sztárkönyvet", azaz egy-egy ismert médiaszereplő életrajzával, személyiségével foglalkozó kötetet írnak.
"Az írással foglalkozók túlnyomó többsége civilben újságíró, tanár, esetleg fordító. Az irodalom számukra inkább egyfajta melléktevékenység" - tájékoztatott Kalász Márton.
Fizetés az eladott példányszámok után
Az írók esetében egyébként a munkadíj kifizetése is speciális: számos szerző a megállapodás szerinti, egy összegben fizetett honoráriumot kapja munkadíjként, mások az eladott példányszámok után kapnak meghatározott százalékot, és vannak, akik az újságírásra jellemző flekkdíjakban kapják kézhez a szellemi alkotások árát.
A művészek havi bruttó átlagkeresete
Segédszínész 103 ezer forint
Népzenész 106 ezer forint
Színész, előadóművész 140 ezer forint
Zeneszerző 148 ezer forint
Író 166 ezer forint
Táncművész, koreográfus 176 ezer forint
Énekes 187 ezer forint
Iparművész 189 ezer forint
Mint kiderült, az átlagbér egyik szakma esetében sem éri el a bruttó 200 ezer forintot. A színészek, előadóművészek, bábszínészek keresete például mindössze átlagosan bruttó 140 ezer forint, de a zeneszerzők sem keresnek sokkal többet: fizetésük átlagosan bruttó 148 ezer forint.
Az énekesek bére 187 ezer forint, a népzenészeké 106 ezer forint
A vizsgált szakmák képviselői közül a "legjobban" az iparművészek, az énekesek, illetve a táncművészek, koreográfusok keresnek. Az adatok alapján ugyanis az iparművészek bére átlagosan bruttó 189 ezer forint, az énekeseké bruttó 187 ezer forint, a táncművészeké, koreográfusoké pedig bruttó 176 ezer forint.
A művészek közül a népzenészeknek és a segédszínészeknek jut a legkevesebb fizetés. A segédszínészek átlagosan bruttó 103 ezer forintot, a népzenészek pedig mindössze bruttó 106 ezer forintot "vihetnek haza".
A kiadók fizetésképtelenek
Viszonylag magas bérrel a fentiek mellett az írók rendelkeznek, helyzetük azonban elég speciális. Bár a statisztika szerint keresetük átlagosan havi bruttó 166 ezer forint, a kiadók fizetésképtelensége miatt azonban gyakorlatilag ellehetetlenültek. "Nem ritka, hogy számos szerző egy forint hasznot sem lát szellemi terméke után. Az ok: a kiadóknak nincsen pénze, a honorárium intézménye kihalóban van" - mondta el Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke.
Alig tucatnyian képesek megélni az írásból
Az írók szempontjából kedvezőtlen gazdasági környezet tényét Nógrádi Gergely író is alátámasztja. A szerző úgy látja: ma Magyarországon, fő tevékenységként folytatva, kizárólag írásból alig tucatnyi ember képes megélni. Tapasztalatai szerint a szépirodalmi alkotásokra egyre kevésbé van kereslet: azok a szerzők lehetnek piacképesek, akik "sztárkönyvet", azaz egy-egy ismert médiaszereplő életrajzával, személyiségével foglalkozó kötetet írnak.
"Az írással foglalkozók túlnyomó többsége civilben újságíró, tanár, esetleg fordító. Az irodalom számukra inkább egyfajta melléktevékenység" - tájékoztatott Kalász Márton.
Fizetés az eladott példányszámok után
Az írók esetében egyébként a munkadíj kifizetése is speciális: számos szerző a megállapodás szerinti, egy összegben fizetett honoráriumot kapja munkadíjként, mások az eladott példányszámok után kapnak meghatározott százalékot, és vannak, akik az újságírásra jellemző flekkdíjakban kapják kézhez a szellemi alkotások árát.
A művészek havi bruttó átlagkeresete
Segédszínész 103 ezer forint
Népzenész 106 ezer forint
Színész, előadóművész 140 ezer forint
Zeneszerző 148 ezer forint
Író 166 ezer forint
Táncművész, koreográfus 176 ezer forint
Énekes 187 ezer forint
Iparművész 189 ezer forint
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?