Nagy a fluktuáció az eladók körében

A Kiskereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) legutóbbi, 2006-os összesítéséből is kitűnik, hogy a nagy kereskedelmi láncoknál hiába keresnek átlagosan 20-40 százalékkal többet a dolgozók, mégis ott a legnagyobb az egy éven belüli lemorzsolódás.

A jókora elvándorlást a szakma a tömegkereskedelem elterjedésével, és ezzel együtt a dolgozói állomány felhígulásával magyarázza. A hagyományos kereskedőszakmának ugyanis kevés köze van a hipermarketekhez. Azok, akik ragaszkodnak tanult szakmájukhoz, inkább a kisebb vállalkozásokhoz kötődnek.

A nagyobb társaságoknál a legtöbb dolgozó ma is szakképzetlen, akik viszont többnyire a munkába állás első néhány hete után szembesülnek azzal, hogy a kereskedelmi szakma csak kívülről tűnik oly könnyed elfoglaltságnak, valójában - mint Mátraházi István fogalmaz - tisztább ugyan, mint a bányászoké, de legalább olyan stresszes.

Bár a hazai kiskereskedelemben az utóbbi tizenöt évben meghatározóvá vált nagyméretű kereskedelmi láncok lényegében berendezkedtek a munkaerő ilyesfajta "szabad áramlására", ennek hátránya egyre inkább kidomborodik. Piackutatói felmérésekből ugyanis kitűnik: a pusztán az óriási árutömegre alapozott fogyasztói eufória lecsengőben van, a hazai piacon kezdenek felértékelődni a hagyományos középméretű üzletek ahol a pult mögött valódi, az áruhoz értő eladót is találni. Ez az igény mára a betanított árufeltöltőket alkalmazó áruházláncoknál is megjelent, legalábbis a szakszervezet szerint érezhető, hogy egyre nagyobb súlyt fektetnek a különféle szakképzésekre.

A kereskedelmi képzés toldozott-foldozott rendszere már-már bohócruhára emlékezetet: a gyakran tanuló- vagy forráshiányos szakiskolák mellett - különösen az új kereskedelmi törvény 2006-os életbe lépte után - elburjánzottak a néhány hónapos, gyorstalpaló OKJ-végzettséget kínáló saját vagy kihelyezett tanfolyamok. A kereskedelmi láncok jó része ugyanakkor inkább saját maga képzi ki dolgozóikat.

Erre azért van szükség, mert a hazai szakképzés foghíjas, illetve a fiatalok tudása gyakran köszönő viszonyban sincs a piac igényeivel. A jórészt elméleti tantárgyakból álló tantervbe alig-alig fér el gyakorlat, másrészt maga a piac is gyorsan változik.

Hegyi Gábor, a Jendrassik Venesz középiskolát is tagjai között tudó Pannon TISZK ügyvezető igazgatója ugyanakkor úgy látja, a nagy cégekkel kötött tanulmányi szerződésekkel az a probléma, hogy a láncok túlságosan is saját arcukra nevelik a tanulókat, ami egyoldalú képzést jelent. A Pannon TISZK ehelyett a hagyományos, tanboltokra épülő oktatást erősíti.

Népszabadság