Nagyobb arányban térnek haza a külföldön tanuló magyar fiatalok, mint európai társaik

Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár a rendezvényen elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar fiatalok Magyarországon boldoguljanak.

Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre, hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon építsék a jövőjüket - tette hozzá.

Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a bemutatott dokumentumra utalva azt mondta, céljuk az volt, hogy 2020-ig jövőképet, "iránytűt" adjanak a magyar ifjúságnak.

Arról beszélt, hogy eddig több mint harminc, az ifjúsággal kapcsolatos intézkedése volt a kormányzatnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fiatalok itthoni boldogulását szolgálják. "Ha a magyar fiatalok úgy érzik, hogy az egzisztenciájuk itthon nem elég jó, akkor az a dolgunk, hogy jó egzisztenciát teremtsünk, (...) ha úgy érzik, hogy azért nem vállalnak gyerekeket, mert anyagi nehézségekkel küzdenek, akkor a kormányzatnak az a feladata", hogy javítson az anyagi helyzetükön - fogalmazott, példaként a rezsicsökkentést említve.

Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendszerváltás előttii generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön tanulni, ismereteket szerezni.

A kutató azt mondta, Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék.

Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább - felvételi arányukat tekintve - magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak. Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető.

Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek - az eddigi adatok szerint - jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a - hagyományos helyszínként - Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban.

Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a most elkészült - és az interneten is elérhető - "Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!" - a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői.

Elmondta, folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket.