Navrasics: Bővülnek az ügyintézési lehetőségek

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: az államigazgatás most megkezdődő átalakításának célja, hogy a ciklus végére könnyebben kezelhetővé váljon az állam a polgárok számára. Ez az ügyfélszolgálati irodák átalakításától kezdve egészen a háttérintézmény-rendszer átszervezéséig húzódik majd.

Első lépésként januártól megyei szinten, majd a későbbiekben járási szinten összefogottabb, olcsóbb, hatékonyabb lesz az államigazgatás, és egy polgárbarátabb, az ügyfelekhez közelebb jutó állam áll majd rendelkezésre - mondta Navracsics Tibor, úgy összegezve az elindított intézkedések célját: "az ügyintézés megy majd az állampolgárokhoz".

Kifejtette: 2011. január 3-tól az állampolgárok az ügyintézési lehetőségek fokozatos bővülését fogják tapasztalni, hiszen - miközben az államigazgatási szervek jelenlegi ügyfélszolgálati irodái is megmaradnak - Budapesten és a megyei jogú városokban olyan ügyfélszolgálati irodák nyílnak majd, amelyekben - egyre bővülő ügykörben - egyszerre több ügyet is el lehet majd intézni. Ezek lesznek a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai, a kormányablakok, amelyek lényege, hogy az embereknek csak egy helyre kell bemenniük, egy helyet kell megjegyezniük. A "régi" és az új ügyfélszolgálati irodák közötti párhuzamosság mindaddig fennmarad, amíg igény van a "régi" irodákra.

A kormányablakok helyszíneiül igyekeztek olyan, jelenleg állami tulajdonban lévő épületeket kiválasztani, amelyek kisebb-nagyobb átalakításokkal alkalmassá tehetők az új célokra. Ezek hiányában már meglévő ügyfélszolgálati irodákat bővítenek ki.

A cél az, hogy önálló arculattal rendelkező ügyfélszolgálati pontok legyenek - emelte ki Navracsics Tibor, aki szólt arról is, hogy a Belügyminisztériummal közösen egy olyan vitaindító anyagon dolgoznak, amely alapján tárgyalásokba kezdenek majd önkormányzati szervezetekkel, vezetőkkel arról, hogy mely önkormányzati feladatok kerülhetnének át a kormányablakokhoz.

A kormányhivatalokról elmondta: az úgynevezett dekoncentrált szervek nagy részénél január 1-jével szervezeti integráció zajlik majd le. Sok esetben azonban ez költözéssel sem fog együtt járni a megfelelő, szabad ingatlanok hiányában.

Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint 2011. január 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaiként létrejönnek a kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.

A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.)

A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.

A kormánymegbízottakat december 23-án nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. A fővárosi és 19 megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén.