Nem elég csak a szakmához érteni rendszergazdaként
Az utóbbi időben emelkedtek a rendszergazdákkal szembeni elvárások. Már nem elég a szakszavak mormolása és a pillanatok alatti problémamegoldás. A kollégákhoz alkalmazkodás, a türelem, az empátia, a közérthető kommunikáció, az angoltudás és a jó öltözködés is megjelent az elvárások között.
Tíz-tizenöt éve a munkáltatók még eltűrték a kiváló elméjű és szaktudású, ám bogaras, minimálisan kommunikáló, külsejükre, kollegiális kapcsolataikra egyaránt igénytelen PC-gurukat. Ennek azonban lejárt az ideje. "A szakmai felkészültség önmagában kevés az érvényesüléshez. A rendszergazdának a specifikus szaktudás mellett kiválóan tisztában kell lennie az adott céget jellemző belső viszonyokkal, folyamatokkal" - világít rá Kóthay Péter, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Kelly Services Hungary Kft IT üzletágának vezetője, aki maga is huzamosabb ideig dolgozott informatikusként.
Kóthay szerint az ideális rendszergazdáknak az általános szakmai ismereteken túl, széleskörű informatikai tudással felvértezve a szerverek, az asztali számítógépek, a lap-topok, a nyomtatók, az irodában fellelhető digitális eszközök működésének kritikus területeivel, nem ritkán még a vállalati telefonközpont üzemeltetésével is tisztában kell lenniük.
A szakbarbárság rossz pont a mindennapokban
A rendszergazdáknak a cégnél teljesen más munkakörben lévőkkel - pénzügy, logisztikai osztály, adminisztráció- is szót kell tudni érteniük: aki ezt az akadályt nem veszi sikerrel, idővel saját karrierjét is ellehetetleníti - idővel ugyanis nem lesz miről beszélnie a munkatársakkal. "A szakbarbárság, a szakzsargonok túlzásba vitt vagy indokolatlan használata, a kollégák munkakörének kulcsfogalmaiban való tájékozatlanság ugyancsak kiküszöbölendőek, míg az együttműködési készség, a munkatársak iránti nyitottság megléte feltétlenül szükséges."
Közérthetően kell fogalmazniuk
"A felhasználók problémáinak megoldásában kommunikatívan, segítőkészen és főként közérthetően kell részt vennie, abból kiindulva: munkatársai általában nem ismerik a számára teljesen nyilvánvaló szakkifejezéseket. A technikai probléma oka után kutatva például sose kérdezze meg kollégájától a TCP/IP-címét: az informatikában járatlanok ettől csak összezavarodnak. Ám ha arról érdeklődik: pillanatnyilag él-e a felhasználó internetkapcsolata, ezt mindenki megérti: így a probléma megoldásához is rögtön közelebb kerülnek."
Hozzá nem értők elmondásából is megértik a problémákat
"Az ideális rendszergazda mesterien kommunikál: képes rá, hogy a számítógépek legösszetettebb problémáira gyanakodva is közérthető stílusban kérdezze végig kollégáitól az észlelt jelenségeket, ám a munkatársak "szakmaiatlan" válaszaiból is pontosan tudja a probléma okát. Ez pedig külön érzék - csak kevesek sajátja."
2 -3 éves tapasztalat a belépő a nevesebb cégekhez
A szakmai előélet szintén roppant fontos: a teljesen kezdőknek nincs könnyű dolga, mivel a cégek előszeretettel választanak a korábban minimálisan fél-egy, ideális esetben pedig 2-3 munkatapasztalatot szerzett pályázók közül.
100-ból 60-an a nyelvtudás hiánya miatt buknak el
A munkaerőpiacon huzamosabb ideje hiányszakmaként számon tartott területen még mindig a nyelvtudás hiánya az egyik legkényesebb téma. Kóthay Péter a mindennapok toborzási gyakorlata során rendszeresen azzal szembesül: rendkívül nehéz olyan szakembert találni, aki minden szempontból telitalálat, és biztosan megállja a helyét a mindennapokban. "A tapasztalatok alapján 100 jelentkezőből legalább 60 a nyelvtudás hiánya miatt hullik ki a rostán, míg a többi pályázó közül mindössze 10-12 alkalmas szakmailag és emberileg egy-egy felkínált pozícióra."
A gyakorlatban használható nyelvtudás számít
A rendszergazdák állásinterjúin sem nyelvvizsgapapírokról, hanem a ténylegesen használható, angol nyelvtudásról kell számot adni a pályázóknak, egy rendszerint 10-15 perces, angol nyelvű beszélgetésen. A jelöltek emellett egy általánosabb jellegű, átfogó interjún is részt vesznek, ahol főként a szakemberek személyiségét, motiváltságát próbálják kipuhatolni.
Telefonos referenciát kérnek az előző munkáltatótól
Mivel a nagyobb multiknál dolgozó rendszergazdáknak több száz kollégájuk adataihoz, bizalmasan kezelendő céginformációkhoz is hozzáférésük lehet napi munkájuk során, az adatbiztonság miatt a kiválasztás utolsó fordulójába bejutott jelöltek alkalmasságának is alaposan utánanéznek, referenciát kérnek. "A megbízhatóságról minden esetben az előző munkáltatónál, a jelölt két korábbi felettesével folytatott telefonbeszélgetésen győződünk meg." Az adatbiztonság kérdése számos helyen a rendszergazdák munkaszerződésében is terítékre kerül: cégtől, vétségtől függően büntetőjogi következményei is lehetnek a hűtlen adatkezelésnek - így a rendszergazdák átlagon felüli megbízhatósága is alapkövetelmény.
Nem könnyű a közigazgatásból a versenyszférába igazolniuk
Kóthay Péter azt is hozzátette: a cégek előszeretettel választják a korábban multinacionális munkakörnyezetben szakmai tapasztalatokat szerzett rendszergazdákat, míg a közigazgatásból elbocsátottak gyakran kedvezőtlenebb esélyekkel indulnak egy-egy pozícióért. Az IT világában azonban a közszférából elküldött rendszergazdák valamivel előnyösebb helyzetben vannak a többi informatikusnál...
Takács Gabriella
Kóthay szerint az ideális rendszergazdáknak az általános szakmai ismereteken túl, széleskörű informatikai tudással felvértezve a szerverek, az asztali számítógépek, a lap-topok, a nyomtatók, az irodában fellelhető digitális eszközök működésének kritikus területeivel, nem ritkán még a vállalati telefonközpont üzemeltetésével is tisztában kell lenniük.
A szakbarbárság rossz pont a mindennapokban
A rendszergazdáknak a cégnél teljesen más munkakörben lévőkkel - pénzügy, logisztikai osztály, adminisztráció- is szót kell tudni érteniük: aki ezt az akadályt nem veszi sikerrel, idővel saját karrierjét is ellehetetleníti - idővel ugyanis nem lesz miről beszélnie a munkatársakkal. "A szakbarbárság, a szakzsargonok túlzásba vitt vagy indokolatlan használata, a kollégák munkakörének kulcsfogalmaiban való tájékozatlanság ugyancsak kiküszöbölendőek, míg az együttműködési készség, a munkatársak iránti nyitottság megléte feltétlenül szükséges."
Közérthetően kell fogalmazniuk
"A felhasználók problémáinak megoldásában kommunikatívan, segítőkészen és főként közérthetően kell részt vennie, abból kiindulva: munkatársai általában nem ismerik a számára teljesen nyilvánvaló szakkifejezéseket. A technikai probléma oka után kutatva például sose kérdezze meg kollégájától a TCP/IP-címét: az informatikában járatlanok ettől csak összezavarodnak. Ám ha arról érdeklődik: pillanatnyilag él-e a felhasználó internetkapcsolata, ezt mindenki megérti: így a probléma megoldásához is rögtön közelebb kerülnek."
Hozzá nem értők elmondásából is megértik a problémákat
"Az ideális rendszergazda mesterien kommunikál: képes rá, hogy a számítógépek legösszetettebb problémáira gyanakodva is közérthető stílusban kérdezze végig kollégáitól az észlelt jelenségeket, ám a munkatársak "szakmaiatlan" válaszaiból is pontosan tudja a probléma okát. Ez pedig külön érzék - csak kevesek sajátja."
2 -3 éves tapasztalat a belépő a nevesebb cégekhez
A szakmai előélet szintén roppant fontos: a teljesen kezdőknek nincs könnyű dolga, mivel a cégek előszeretettel választanak a korábban minimálisan fél-egy, ideális esetben pedig 2-3 munkatapasztalatot szerzett pályázók közül.
100-ból 60-an a nyelvtudás hiánya miatt buknak el
A munkaerőpiacon huzamosabb ideje hiányszakmaként számon tartott területen még mindig a nyelvtudás hiánya az egyik legkényesebb téma. Kóthay Péter a mindennapok toborzási gyakorlata során rendszeresen azzal szembesül: rendkívül nehéz olyan szakembert találni, aki minden szempontból telitalálat, és biztosan megállja a helyét a mindennapokban. "A tapasztalatok alapján 100 jelentkezőből legalább 60 a nyelvtudás hiánya miatt hullik ki a rostán, míg a többi pályázó közül mindössze 10-12 alkalmas szakmailag és emberileg egy-egy felkínált pozícióra."
A gyakorlatban használható nyelvtudás számít
A rendszergazdák állásinterjúin sem nyelvvizsgapapírokról, hanem a ténylegesen használható, angol nyelvtudásról kell számot adni a pályázóknak, egy rendszerint 10-15 perces, angol nyelvű beszélgetésen. A jelöltek emellett egy általánosabb jellegű, átfogó interjún is részt vesznek, ahol főként a szakemberek személyiségét, motiváltságát próbálják kipuhatolni.
Telefonos referenciát kérnek az előző munkáltatótól
Mivel a nagyobb multiknál dolgozó rendszergazdáknak több száz kollégájuk adataihoz, bizalmasan kezelendő céginformációkhoz is hozzáférésük lehet napi munkájuk során, az adatbiztonság miatt a kiválasztás utolsó fordulójába bejutott jelöltek alkalmasságának is alaposan utánanéznek, referenciát kérnek. "A megbízhatóságról minden esetben az előző munkáltatónál, a jelölt két korábbi felettesével folytatott telefonbeszélgetésen győződünk meg." Az adatbiztonság kérdése számos helyen a rendszergazdák munkaszerződésében is terítékre kerül: cégtől, vétségtől függően büntetőjogi következményei is lehetnek a hűtlen adatkezelésnek - így a rendszergazdák átlagon felüli megbízhatósága is alapkövetelmény.
Nem könnyű a közigazgatásból a versenyszférába igazolniuk
Kóthay Péter azt is hozzátette: a cégek előszeretettel választják a korábban multinacionális munkakörnyezetben szakmai tapasztalatokat szerzett rendszergazdákat, míg a közigazgatásból elbocsátottak gyakran kedvezőtlenebb esélyekkel indulnak egy-egy pozícióért. Az IT világában azonban a közszférából elküldött rendszergazdák valamivel előnyösebb helyzetben vannak a többi informatikusnál...
Takács Gabriella
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki kérdez: Deák Zsolt