Nem kell a külföldi munka a magyarnak

A közelmúltban újabb régi európai uniós tagállam, Hollandia jelentette be, hogy május elsejétől a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai szabadon vállalhatnak náluk munkát. Hollandiában a szakmák többségében eddig csak akkor adták ki a munkavállalási engedélyt, ha az adott munkakört holland vagy más, régi tagállamból származó dolgozóval nem tudták betölteni. (Néhány ágazatban és szakmában viszont már munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is adtak ki korábban engedélyt.)

Hollandia sem érdekel minket?

"Ahogy a többi, már korábban nyitó európai országba, úgy valószínűleg Hollandiába sem özönlenek majd ki a magyarok" - vélekedett az mfor.hu megkeresésére Kovács Géza. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője szerint ennek elsősorban a nyelvtudás hiánya az oka. Néhány évvel ezelőtt a holland és a hazai munkaügyi minisztérium kötött egy megállapodást, amely szerint bizonyos feltételekkel magasan kvalifikált magyar szakembereket vártak a kinti munkaerőpiacon, azonban már akkor sem volt nagy az érdeklődés, tette hozzá.

Hozzánk képest sokkal mobilisabbak a lengyelek, akik jóval könnyebben váltanak országot egy állás kedvéért. Hollandiában például már több mint 52 ezer lengyel kapott munkavállalási engedélyt, míg Magyarországról csupán 659-en vállaltak állást a szélmalmok országában. (Közülük a legtöbben kertészeti üzemekben vagy sofőrként dolgoznak.) Hazánkat még Szlovákia és Csehország is megelőzi 1510 illetve 1394 munkavállalóval.

Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója szerint sem várható, hogy jelentős számban mennek ki Hollandiába a magyarok május elseje után. Csupán néhány szakmában - ápoló, pincér, hentes - képzelhető el, hogy kis számban növekedhet a külföldi - köztük a magyar - dolgozók száma.

A németek viszont nem engednek a negyvennyolcból: a magyarok egyik legkedveltebb célországa várhatóan 2011-ig kizárja az Európai Unió új, kelet-európai tagállamainak dolgozóit munkaerőpiacáról, legalábbis erről egyeztek meg a kormánykoalíció pártjainak illetékes szakpolitikusai.

Kovács Géza szerint azonban Németország nem fogja kihúzni 2011-ig, hiszen az átmeneti időszak utolsó két évére már csak akkor kaphatnak lehetőséget az uniótól a korlátozás fenntartására, ha a beáramló munkaerő akadályozza a munkaerőpiacot. Márpedig már most évente többször toboroznak a németek - az osztrákokkal együtt - Magyarországon, ráadásul uniós pénzből, az európai foglalkozatási szolgáltatón, az Euresen keresztül.

A magyaroknak egyébként most is lehetőségük van Németországban munkát vállalni, azonban ezt sem használjuk ki. A fogadásukra létrehozott kormányközi egyezmény szerint kétezer magyar munkás dolgozhatna kint, azonban mindössze három-négyszáz él a lehetőséggel. Ugyanakkor míg a szezonális egyezmény korábban négy-ötezer magyar dolgozó kinti munkavállalását segítette, ma ez a szám - amelyet az igényeket figyelembe véve alakítanak ki - csupán 2500.

A konyhaséfeket várják Franciaországban

Ausztriában szintén csak munkavállalási engedély alapján lehetséges külföldiként dolgozni, azonban a jelek szerint már "a sógorok" is fontolóra vették, hogy bizonyos szakmákban könnyített munkavállalási engedélyt adjanak ki. Nemrég jelentették be ugyanis, hogy május 1-jétől 800 fémipari szakmunkás vállalhat munkát náluk ötven hétre a kelet-közép-európai uniós tagállamokból.

Az osztrák munkaügyi hivatal becslése szerint 2009-re ötvenezerrel kevesebb szakmunkás lesz Ausztriában a szükségesnél. Ez azt jelenti, hogy a magyar, lengyel, cseh és egyéb jelentkezők ezen állások mindegyikét megpályázhatják majd. Ugyanakkor kérdéses, hogy lesz-e külföldi roham, hiszen a szakmunkások sok kelet-közép-európai tagállamban szintén hiánycikknek számítanak, írta korábban a Világgazdaság.

Eközben enyhít Franciaország is: a munkaerőhiány miatt ezen a héten további harminc munkakörben nyitja meg piacát az Európai Unió kelet-európai országainak munkavállalói előtt, a teljes nyitás azonban itt is csak 2011-re várható. Franciaország egy évvel ezelőtt, 2006. május 1-én "fokozatosan és korlátozottan", hét szektor 62 munkakörében tárta ki az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok - köztük Magyarország - előtt munkapiacát.

A mostani lépésnél elsősorban olyan magas szakértelmet igénylő vezetői állásokról van szó, mint például könyvvizsgáló, technikai középvezető vagy tervezetvezető informatikus, de kelet-európai konyhaséfeket is várnak ezentúl Franciaországban.

Fazekas Zsolt szerint a pályakezdők, akik főleg nyelvtanulás céljából vállalnak külföldön munkát, leginkább Nagy-Britanniát, Németországot, Ausztriát és Franciaországot részesítik előnyben. Ugyanakkor a multinacionális cégeknél elhelyezkedő menedzserek ott dolgoznak, ahol arra lehetőségük nyílik: legtöbbször belső álláshirdetések útján választanak munkahelyet.

Az unió nagyjából egymillió betöltetlen álláshelyére a magyarok közül a vendéglátósok, a bébiszitterek, az építőipari segédmunkások, a hentesek, a házi betegápolók és az egészségügyi dolgozók pályázhatnak jó eséllyel. Menedzseri szinten elsősorban a nem helyi sajátosságokkal rendelkező munkaköröket - mérnök, pénzügyi szakember - töltik be gyakran külföldön hazaiak. Gyakori, hogy regionális középvezetőként dolgoznak egy másik országban, ahol a magyar cég ügyeiért is felelnek.

Egyre kevesebben érkeznek Romániából

Hazánkban tavaly 54 721 engedélyt adtak ki a munkaügyi központok külföldi munkavállalóknak a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint. Összehasonlításul: 2000-ben 40 ezer, 2005-ben 53 324, míg 2004-ben közel 65 ezer volt ez a szám. A múlt évben a legtöbb engedélyt a román állampolgárok kapták, mintegy 33 ezret általános, 1900-at pedig mezőgazdasági szezonmunkára.

hirdetésA magyarországi munkalehetőséget elsősorban a magyar nemzetiségű munkavállalók veszik igénybe. A második ebben a rangsorban Ukrajna: az innen érkező - többnyire szintén magyar nemzetiségű - dolgozók 8900 általános és 280 mezőgazdasági szezonmunka engedélyt válthattak ki. A Szerbiából érkező, jórészt magyar nemzetiségű embereknek 1900 munkavállalási engedélyt adtak ki. Kínaiaknak 1470, mongoloknak 790, japánoknak 730, németeknek 710 ilyen dokumentum jutott.

A 2004-ben belépő új tagállamok egymás között nem alkalmaznak korlátozást, de a munkavállalást elvileg regisztráltatni kell. Ez alapján mintegy 16 ezren vállaltak munkát Magyarországon ezekből az országokból tavaly. Döntő részük (mintegy 15 ezren) Szlovákiából regisztráltatta magát.

Kovács Géza szerint hazánkban elsősorban az építő-, a szolgáltató- és a feldolgozóiparban helyezkednek el külföldiek. Bár Romániából érkeznek legtöbben, számuk évről évre csökken. Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat, hiszen inkább nyugatabbra mennek a jobban fizető állásokért. Hozzátette: egy kormányrendelet alapján hazánkban akár 80-85 ezer külföldi is dolgozhatna, azonban ezt a keretet évek óta nem sikerült feltölteni.