Nem tudatosan választanak a felvételizők, és sokan számolnak külfölddel

Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 786, a 2011/2012-es tanévben felvett elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket.

Csak minden ötödik hallgató számít igazán tudatosnak, a pénzügy és számvitel iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre

A felvételt nyert és beiratkozott elsősök 27 százaléka néhány héttel, közel fele pedig néhány hónappal a felvételi előtt döntötte el, hogy melyik szakra nyújtja be jelentkezési lapját. Megközelítőleg csak minden ötödik hallgató számít igazán tudatosnak, régóta készülve választott szakjára. A kutatás alapján a pénzügy és számvitel iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre.

A szak iránti érdeklődés és az intézmény hírneve igen, de a rangsorok nem játszanak szerepet a döntésben

A kutatás szerint a felvételizők közel negyede az érdeklődésének megfelelő képzési területet és szakot választott jelentkezésekor. A döntésben egyformán szerepet játszott a választott intézmény hírneve (18 százalék), valamint a diploma munkaerő-piaci értéke (18 százalék), illetve az intézmény földrajzi elhelyezkedése is meghatározó volt (13 százalék). Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket rangsoroló statisztikák (4 százalék), a családi (3 százalék), vagy középiskolai tanári ajánlások (1 százalék) csak kismértékben játszottak szerepet a választásban.

Az elsőévesek több mint fele az alapszak után mesterszakon is folytatná

A válaszadó elsőévesek több mint fele tervezi, hogy az alapszak elvégzése után mesterszakon folytatja tanulmányait. Minden harmadik elsős még bizonytalan a kérdést illetően, ugyanakkor a megkérdezettek 10 százaléka már most tudja, hogy nem szeretne mesterszakot végezni. A válaszokból kiderül, hogy a régebben érettségizett elsőéves hallgatók bizonytalanabbak az alapképzést követő időszakot illetően.

Az elsős hallgatók majdnem fele tervez külföldi tanulmányokat

Az elsőéves hallgatók közel 40 százaléka tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat, és csak 27 százalék zárja ki ennek lehetőségét. Ugyanakkor magas (35 százalék) azoknak az aránya is, akik még nem tudják eldönteni, hogy szeretnének-e később külföldön is ismereteket szerezni. Azok közül, akik tervezik a külföldi képzést, minden második hallgató szakmai gyakorlaton venne részt, 37 százalék részképzésen, míg a hallgatók tizede mesterképzését végezné el külföldön.

A válaszok alapján elmondható, minél idősebbek az elsőéves hallgatók, annál kevésbé szeretnének külföldön is tanulmányokat folytatni: amíg a 19 éves hallgatók 54 százaléka szeretne külföldre menni tanulni, addig a 25 évnél idősebb diákoknak mindössze 16 százaléka. Különbség mutatható ki az eltérő képzési területeken hallgató diákok között is: amíg a pénzügy és számvitel szakos hallgatók viszonylag alacsony arányban választanának külföldi képzéseket, addig a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók nagy arányban folytatnának külföldön is tanulmányokat.

Multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni

Az elsősök - ha már befejezték tanulmányaikat, és Magyarországon képzelik el munkavállalásukat - a legnagyobb arányban valamilyen multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni. Megközelítőleg ugyanannyi hallgató szeretne a közszférában dolgozni, mint saját vállalkozást indítani. A legnagyobb vállalkozó kedvvel a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók rendelkeznek, 35 százalék indítana saját vállalkozást. A legkevésbé preferált a non-profit szféra az elsősök körében, a közszférában pedig csupán minden századik hallgató szeretne szerencsét próbálni.