Nincsenek jó állapotban a mentősök

"A mentődolgozók túlhajszoltsága a stresszből ered, de a mentális egészségi állapot következményein túl jelen van körükben a túlzott dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, és az elhízás mint életmódi kockázati tényező. A fizikai egészségi problémák között pedig a gerincpanaszok és a fejfájás jelenik meg, amelyek más tényezőkkel együtt tartósan képesek korlátozni a dolgozók egy részének napi munkavégzését" - mondta Betlehem József, a önkéntes válaszadáson alapuló felmérést végző Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási Tanszék vezetője.

A 364 mentődolgozó anonim részvételével készült adatfelvétel arról tanúskodik, hogy a mentőgépkocsi-vezetők és a másodállásban fizikai munkát végző mentődolgozók rosszabbnak ítélik egészségi állapotukat a mentőorvosokéhoz, a mentőtisztekéhez és a mentőápolókéhoz képest. Megkérdezésükkor túlhajszoltságról, és arról számoltak be, hogy kevés idejük jut magukra és a családjukra. Betlehem József utalt arra, hogy ilyen felmérést korábban nem végeztek Magyarországon, annak ellenére sem, hogy a téma fontosságára több hazai közlemény is felhívta a figyelmet.

"Nemzetközi szinten felismerték: a mentődolgozók a lakosság egészéhez és az egészségügyi alkalmazottakhoz képest is fokozottan vannak kitéve egészségi problémák megjelenésének. Szinte minden, a körükben végzett vizsgálat bizonyítja, hogy munkájuk rendkívül stresszes, érzelmileg megterhelő. A mentőket gyakran érik fenyegetések, inzultusok erőszakos, érzelmileg labilis betegek részéről, emellett gyakran szembesülnek érzelmileg felkavaró halálesetekkel. A pszichés nyomás miatt gyakran alakul ki náluk poszt-traumatikus stressz szindróma, melynek megelőzésében és gyógyításában a munkáltatónak is van, lenne szerepe" - mutatott rá a tanszékvezető.

Betlehem József megjegyezte, hogy a mentésben dolgozók egészségi állapota mind fizikális, mind mentális értelemben mára rendkívül fontos kérdéssé vált a világ számos fejlett országában, hiszen megalapozott egészségügyi ellátást csak azok az emberek képesek nyújtani, akik maguk is egészségesek és fittek.

"A Magyarországon végzett szubjektív, önértékelésen alapuló kérdőíves felmérés a mentődolgozók munkájára, munkakörülményeire, szabadidős és sporttevékenységére, a káros szenvedélyekre, a fizikai egészségi állapotra és az elégedettség fokára kérdezett rá. A válaszadók 95,1 százaléka férfi, átlagéletkoruk 35,2 év volt és átlagosan 11 éve dolgoztak az OMSZ-nél" - mondta el.

Ismertetése szerint a mentődolgozók többsége gyengének, illetve kielégítőnek ítélte meg edzettségi állapotát, kiválónak mindössze 5,5 százalékuk értékelte. A válaszadók fele egyáltalán nem sportol, rendszeresen mindössze 7,4, versenyszerűen 0,8 százalékuk űz valamilyen sportot. A megkérdezettek 41,5 százaléka dohányzik, 78,3 százaléka alkalmanként, 3,8 százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt. Utóbbi kapcsán a felmérés készítői rámutattak: "a rendszeres alkoholfogyasztók aránya kevésnek tűnik, érdemes lenne segíteni azokon, akik bevallottan, vagy sem, de mégis rendszeres fogyasztók, s előbb-utóbb támogatásra szorulnak".

A kérdőívet kitöltő mentődolgozók 75,8 százaléka érezte túlhajszoltnak, 22,8 százaléka nagyon zaklatottnak az életét; 67,6 százalékuk egészségi állapota valamilyen szinten, 4,1 százalékuké pedig gyakran akadályozza a mindennapi tevékenysége ellátásában. Ennek ellentmond, hogy edzettségi szintjét 89,3 százalékuk érzi legalább kielégítőnek és általános egészségi állapotát legalább 92,9 százalékuk megfelelőnek.

"Ez azt a tézist támasztja alá, hogy az általános jóléti önértékelésünk és a tényleges fizikai problémáink nem mindig az egészségi állapot többé-kevésbé eltérő dimenzióit mérik. Vagyis érezheti jól magát az is, aki halálos kimenetellel fenyegető krónikus betegséggel küzd" - mutatott rá Betlehem József.

A kiértékelés legújabb eredményei szerint a válaszadó mentődolgozók közül általános egészségi állapotukat 1,9-szer, a fizikai állapotukat illetően 2-szer és a mindennapokban jelentkező munkájukat befolyásoló egészségi problémájukat illetően 1,9-szer kedvezőbben élik meg azok, akik valamilyen sportot űznek.

A tápláltsággal összefüggésben régóta használt arányszám a testtömeg index (BMI), amelyet szintén értékeltek. Ezek alapján a dolgozók többsége (75 százalék) a normális tartomány felett van (25 kg/m2), közülük 26,4 százalék klinikai értelemben elhízott (30 kg/m2 fölött). Ez az utóbbi érték aggasztóbb, mint az ír mentődolgozók körében talált arány (11 százalék).

"A kapott eredmények alapján a felmérésben részt vett szakemberek a mentődolgozókat érintő magasabb fokú gondoskodást javasolnak az OMSZ-nek. Ez magába foglalhatja a gyakoribb szűrővizsgálatokat, a munkahelyi körülmények javítását, a rekreációs lehetőségek bővítését és egyebek mellett főállású pszichológusok alkalmazását is" - közölte a tanszékvezető.

Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője - utalva arra, hogy a felmérés két évvel ezelőtt készült - a mentődolgozók egészségi állapotának aktuális helyzetéről későbbre ígért tájékoztatást az MTI-nek.