Nokia - mi a többezer fős létszámleépítés legfőbb oka?

A Nokia szerdán jelentette be, hogy Komáromból, Reynosából (Mexikó) és Saloból (Finnország) ázsiai gyáraiba helyezi át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4.000 dolgozótól válnak meg 2012 végéig. A 4.400 főt foglalkoztató komáromi üzemből 2.300 főt bocsátanak el - közölte a cég szerdán az MTI-vel.

A Nokia nem költséghatékonysági szempontok miatt, sokkal inkább iparági változások miatt döntött 2.300 komáromi alkalmazott elbocsátása mellett - mondta Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke telefonos sajtókonferencián szerdán. Az üzletember kifejtette: az okostelefon-gyártásban az új termékek gyorsabb bevezetése szempontjából fontos, hogy a termékek összeszerelése a beszállítókhoz közelebb történjen. Magyarázata szerint az elektronikai beszállítók egyre nagyobb arányban ázsiaiak, így ésszerű lépés közelebb vinni az összeszerelési munkát az alkatrészgyártókhoz. A munkaerőhöz kapcsolódó tényezők ma már nem játszanak olyan fontos szerepet a költséghatékonyságban - tette hozzá.

A Nokia 2000-ben kezdte meg komáromi tevékenységét, árbevétele alapján a legnagyobb magyar cégek közé tartozik. Az Opten cégtárának adatai szerint a Nokia Komárom Kft. 2010-ben 1.017 milliárd forintnyi, vagyis a magyar GDP 3,6 százalékára rúgó árbevételt ért el, míg 2009-ben az árbevétel 1.075 milliárd, 2.008-ban, a válság előtt, 1.292 milliárd forint volt. A HVG tavaly októberben megjelent TOP-500-as listáján a Nokia a 2010. évi 1.017 milliárd forintos árbevételével a Mol és az Audi után a 3. a listán, az exportra termelők között pedig a Mol, az Audi és a GE után a negyedik volt, 986 milliárd forint összegű kivitelével. A komáromi cég 2010-ben elért 31 milliárd forintos adózott eredményét az anyacég kivitte a magyarországi leányvállalatából.

Az okostelefon-gyártás munkafázisait ismertetve az ügyvezető alelnök elmondta: az első szakasz, a nyomtatott áramköri lapok automatizált gyártása eddig is Ázsiában történt. A telefon összeszerelése, így a képernyő, a billentyűzet, az elő- és hátlapok, illetve az akkumulátorok összeillesztése kerül át a komáromi gyárból Ázsiába. A harmadik szakasz, a szoftervtelepítés, a szoftver testre szabása, a csomagolás, illetve a logisztika az, ami Európában marad - tette hozzá. A Nokia ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: a bejelentett lépések fontosak, hogy a Nokia tovább javítsa versenyképességét az okostelefon piacon.

Savander leszögezte: a komáromi, illetve a finn gyárak továbbra is fontos szerepet játszanak majd a szoftverek regionális testre szabásában, a helyi értékesítési folyamatok irányításában, illetve a logisztikai tevékenységben. Hozzátette: Európa a kutatás-fejlesztés tevékenysége szempontjából fontos a Nokiának, Németországban és Finnországban is fejlesztési központokat működtet a társaság.

A Nokia ügyvezető alelnöke elmondta: a társaság 2009-re minden olyan kötelezettségét teljesítette, amelyet a magyar kormánytól kapott támogatás ellenében vállalt. Hozzátette: már kedden, és azelőtt néhány nappal tájékoztatták a magyar kormányt a terveikről, és a változások strukturális okai miatt nem jöhetett szóba, hogy a kormány újabb támogatással késleltesse a lépést. Az üzletember kijelentette: a változások nagy része még az idei év első felében megtörténhet, egyes lépések azonban átcsúszhatnak a második félévre.

Savander kérdésre válaszolva elmondta: a Nokia eddig a termelési volumenek változásait a részmunkaidős foglalkoztatási formák dinamikus alkalmazásával követte. Kijelentette ugyanakkor, hogy a komáromi gyártótevékenység változásának jellege miatt kevésbé a részmunkaidős, semmint az állandó alkalmazottakat érintheti az elbocsátás.

Az átszervezés nem a munka minőségétől függött

Simai Anna, a komáromi Nokia kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, a gyár továbbra is a vállalat ellátási láncának fontos része marad. A gyártás átszervezése nem a gyár teljesítményétől és a végzett munka minőségétől függött - tette hozzá.

Támogatási program az elbocsátott dolgozóknak

A sajtóközlemény szerint a leépítések a tervek szerint 2012 végéig, fokozatosan mennek végbe. A Nokia a dolgozóknak mindenre kiterjedő, a helyi igényekre szabott támogatási programot kínál, amely magában foglalja az anyagi támogatást, valamint segítséget a munkatársaknak abban, hogy helyben újra munkába állhassanak.

A Nokia bejelentette 2.300 fős, előzetes leépítési szándékát a munkaügyi központ komáromi kirendeltségén; a tervezett intézkedés 2.050 fizikai és 250 szellemi munkakört érint - mondta el szerdán az MTI kérdésére a megyei munkaügyi központ igazgatója. Pákozdi Szabolcs tájékoztatása szerint a vállalat tárgyalásokat kezd az érdekvédelmi szervezetekkel és az üzemi tanáccsal, majd 15 nap múlva jelenti be végleges létszám-leépítési szándékát.

A Nokia továbbra is Komárom városában marad, a társaság a létszámleépítések ellenére a régió legnagyobb munkáltatója lesz a jövőben is - közölte Molnár Attila, Komárom fideszes polgármestere a Nokia 2.300 fős leépítésének hírére reagálva szerdán a város honlapján.
Az MSZOSZ megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy a Nokia komáromi gyárában 2.300 dolgozó munkahelye került veszélybe. A szakszervezeti szövetség úgy véli: "el kell gondolkodnunk azon, hogy a magyar kormány illetékesei mennyire ismerik a gazdaság valódi folyamatait. Meggyőződésünk, hogy az egykulcsos adórendszer mindenáron való és indokolatlan védelme helyett, végre valódi eredményeket hozó, munkahelymegőrző és teremtő politikára, cselekvésre van szükség."

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közös munkacsoport felállításáról állapodott meg a 2.300 ember elbocsátását szerdán bejelentő komáromi Nokia-gyár vezetésével a nehéz helyzetbe jutott dolgozók megsegítésére. A magyar kormány sajnálja a Nokia döntését, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe jutott dolgozók mielőbb munkahelyhez jussanak; ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése megállapodott Yrjö Eskolával, a Nokia komáromi gyárának igazgatójával közös munkacsoport felállításáról - közölte az NGM.