Növekvő reálbérek, stagnáló foglalkoztatás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA magyar munkaerőpiacot a bérfelzárkózás jellemzi, az elmúlt három évben 23 százalékos volt a reálbér-növekedés - mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője egy tanácskozáson.
A Pápán rendezett foglalkoztatás-politikai konferencián a szakminiszter elmondta: az Európai Unió egyik tagállamában sem volt ilyen dinamikus az utóbbi években a reálbérek emelkedése. Hozzátette: a foglalkoztatottak száma ugyanakkor öt éve stagnál, azaz stabilan 3 millió 900 ezer körül mozog. Megjegyzése szerint ez a munkaképes korú lakosság 57 százalékát teszi ki.
A miniszter hangsúlyozta: ezzel az alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilógunk az európai huszonötök sorából", hiszen az uniós átlag 63 százalék. Csizmár Gábor rámutatott: Magyarországon igen magas az inaktívak száma, hiszen a munkaképes lakosság 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon.
Tájékoztatása szerint az utóbbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. A miniszter szerint "Magyarországon nagy a munkahelycsere, mert évente megszűnik körülbelül 90 ezer munkahely, 100-110 ezer viszont létrejön".
Csizmár Gábor szerint az elmúlt három év tényadata: megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázható, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az uniós átlag 9,2 százalékos.
A miniszter elmondta: Magyarországon a diplomások 82 százalékát, a középfokú végzettségűek 66 százalékát foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Megjegyezte: utóbbiak esetében az uniós átlag 46 százalék.
A miniszter szerint mihelyt megmozdulnak az uniós pénzforrások, s jönnek a milliárdok az országba, foglalkoztatás-bővüléssel számolhatunk az év második felében és a következő évben. Csizmár Gábor utalt arra is, hogy az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti. A nemzeti foglakoztatási akciótervben azt rögzítették, hogy Magyarországon 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga. Csizmár Gábor rámutatott: a szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.
Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a konferencián elmondta: a megyében a munkaképes lakosok száma 164 ezer, s ebből a foglalkoztatottak száma 148-150 ezerre tehető. A munkanélküliek száma jelenleg 12 ezer, a ráta pedig 7,8 százalékos. Megjegyzése szerint a megyében nagy eltérések vannak a téli és a nyári foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget jelző adatok között - több ezres is lehet az eltérés a számokban -, ugyanis a nyári szezonban a Balaton-parton megugrik a foglalkoztatottság, s erőteljesen csökken a munkanélküliség, télen viszont éppen fordított a helyzetkép.
A miniszter hangsúlyozta: ezzel az alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilógunk az európai huszonötök sorából", hiszen az uniós átlag 63 százalék. Csizmár Gábor rámutatott: Magyarországon igen magas az inaktívak száma, hiszen a munkaképes lakosság 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon.
Tájékoztatása szerint az utóbbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. A miniszter szerint "Magyarországon nagy a munkahelycsere, mert évente megszűnik körülbelül 90 ezer munkahely, 100-110 ezer viszont létrejön".
Csizmár Gábor szerint az elmúlt három év tényadata: megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázható, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az uniós átlag 9,2 százalékos.
A miniszter elmondta: Magyarországon a diplomások 82 százalékát, a középfokú végzettségűek 66 százalékát foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Megjegyezte: utóbbiak esetében az uniós átlag 46 százalék.
A miniszter szerint mihelyt megmozdulnak az uniós pénzforrások, s jönnek a milliárdok az országba, foglalkoztatás-bővüléssel számolhatunk az év második felében és a következő évben. Csizmár Gábor utalt arra is, hogy az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti. A nemzeti foglakoztatási akciótervben azt rögzítették, hogy Magyarországon 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga. Csizmár Gábor rámutatott: a szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.
Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a konferencián elmondta: a megyében a munkaképes lakosok száma 164 ezer, s ebből a foglalkoztatottak száma 148-150 ezerre tehető. A munkanélküliek száma jelenleg 12 ezer, a ráta pedig 7,8 százalékos. Megjegyzése szerint a megyében nagy eltérések vannak a téli és a nyári foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget jelző adatok között - több ezres is lehet az eltérés a számokban -, ugyanis a nyári szezonban a Balaton-parton megugrik a foglalkoztatottság, s erőteljesen csökken a munkanélküliség, télen viszont éppen fordított a helyzetkép.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?