Nyögik a kórházak az új ügyeleti rendszert

A kórházak elméletben már számoltak az ügyeleti rendszer megváltozásával, hiszen ismert volt az EU-s munkaidő-direktíva, az viszont bizonytalan volt, hogy itthon mikortól változik meg a gyakorlat, mondta el lapunknak Dr. Varga Ferenc, a Kórházszövetség elnöke.

Nem volt idő a felkészülésre

Komoly nehézségeket okozott például, hogy mindössze a hatálybalépés előtt két nappal hirdették ki a törvényt, így a kórházaknak nem volt idejük elkészíteni az új feltételeknek megfelelő ügyeleti beosztást. Ezt egyébként jelezték is a minisztériumnak.

A leépítéseket nem számolva nyáron amúgy is jóval kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő, így az ügyeleti beosztást ilyenkor két hónapra előre el kell készíteni. Ráadásul a szigorúbb feltételek szerint most már csak többlet-munkaerővel lehet megoldani az ügyeletet.

Ügyelet - törvényi háttér
"Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi törvény célja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével, valamint a kapcsolódó Európai Bírósági ítélkezési gyakorlattal harmonizáló, egyszerre jogszerű és rugalmas szabályozás megalkotása, a munka- és pihenőidő szabályai, különösen az ügyeletre vonatkozó szabályok vonatkozásában. A szabályozás lényege, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül."

A kiélezett viták alapján pedig nem lehetett előre kitalálni, hogy melyik változat kerül a törvénybe, mivel a heti negyven óra "normál" munkaidő plusz nyolc óra kötelező elrendelhető többletmunka mellett - a szabadon vállalható ügyeleti verziók miatt - szóba került 60 és 72 órás heti lehetséges munkavégzési idő is.

A kórházakban tehát kényszerből egyelőre júliusban is a régi rendszer szerint szervezik az ügyeletet, és folyamatos egyeztetésekkel igyekeznek megoldani az áttérés nehézségeit. Az új munkarendre leghamarabb azonban csak szeptembertől fognak tudni teljes egészében átállni.

Csendes ügyelet, kölcsönvett orvosok

A létszámhiánnyal küszködő kisebb kórházak jobb híján csendes ügyelettel próbálják kiváltani a készenléti ügyeletet. Ez azt jelenti, hogy az orvosok otthon vannak készenlétben, nem pedig a kórházban.

A nagyobb intézmények igyekeznek besegíteni egymásnak: ahol a földrajzi távolság engedi, ott az orvosokat "kölcsönveszik" egymástól az ügyelet idejére. Emellett külsős, vállalkozóként működő orvosok vagy máshol felmentési idejüket töltő szakemberek segítségét veszik igénybe.

Dr. Varga Ferenc szerint ráadásul a szakemberhiány is megnehezíti a folyamatos ügyelet megszervezését, mivel ma már nem csak aneszteziológusból és traumatológusból van kevés, hanem a szülészek és a sebészek csökkenő száma is egyre nagyobb probléma.

Tíz százalék hiányzik

Ráadásul a maximált ügyeleti idő mellett biztosítani kell a kötelező pihenőidőt is az egészségügyi dolgozóknak, ami még nagyobb személyi állományt igényel. Szakértők szerint a jelenleginél tíz százalékkal több dolgozóra lenne szükség a törvényi előírások betartásához.

Az egészségügyi intézmények menedzsmentjére tehát komoly terheket ró a munkaszervezés. Emellett meg kell birkózniuk azzal a feladattal, hogy kigazdálkodják a megnövekedett ügyeleti díjakat az amúgy is szűkös intézményi költségvetésből.

Az ügyelet utáni díjtételekről július elsejétől teljesen új jogi szabályozás lépett hatályba, amely a felek, illetve a kollektív szerződés hatáskörébe utalja a kérdést. Ez azt jelenti, hogy a kórházaknak külön-külön kell megállapodniuk az orvosokkal és a szakdolgozókkal, valamint a szakszervezetekkel az ügyeleti pénzről.

"Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor azt a törvényi előírást alkalmazzák, amely az ügyeleti díj minimális mértékét határozza meg" - nyilatkozta lapunknak Dr. Kőszegfalvi Edit, egészségügyi jogász.

Uniós normák sérülnek?

Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azonban az új szabályozás is sérti az egészségügyben dolgozók jogait. Az uniós jogi normákkal ellentétben ugyanis itthon az egészségügyi ügyeletet kivették a rendkívüli munkavégzés fogalmi köréből, így ezután az eddiginél kevesebb juttatás adható cserébe. Az elnökasszony emiatt petíciót nyújtott be az Európai Parlamenthez és soron kívüli vizsgálatot is kért az uniótól.

Emellett sok foglalkoztató illetve a kormány a mai napig több tízmilliárd forint elmaradt ügyeleti díjjal tartozik a dolgozóknak, mivel az uniós csatlakozás, azaz 2004. május elseje óta már teljes munkaidőnek számít az ügyelet is.

Ezt Magyarországon először a Szolnok Megyei Bíróság mondta ki 2005 szeptemberben egy munkaügyi perben, amelyet 14 traumatológus indított. Cser szerint van olyan munkavállaló, aki 2-2,5 millió forint elmaradt túlóradíjra is számíthat, ha pert nyer. Ráadásul ehhez még hozzájönnek a kamatok.

Perindítás - csak egyenként

Cser Ágnes külön sérelmezi, hogy a szakszervezeteknek ma nincs joguk kollektíven képviselni a munkavállalók érdekeit a bíróságokon, ezért a dolgozók kénytelenek egyenként pert indítani munkáltatójuk ellen. A szakszervezetek szerint ez a gyakorlat nem szerencsés, ezért szeretnék elérni az általános kompenzációt.

Elviekben lehetőség van arra is, hogy ezekben az ügyekben a munkáltatók peren kívüli egyezséget kössenek a dolgozókkal az esetleges visszamenőleges kompenzációt illetően, hívta fel a figyelmet Dr. Kőszegfalvi Edit.