Nyolc év után sem változik 220 ezer közszolga fizetése

Megvan a pénz a béremelésre, csak ellopják, "amikor offshore lovagok kiviszik az országból, és ellopják, amikor a haveroknak adókedvezményeket adnak" - jelentette ki a szombathelyi városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján az LMP-s politikus.

A közszférában dolgozók harmada, 220 ezer ember keres minimálbért, 50 milliárd forintba kerülne az, hogy a javadalmazásuk elérje a létminimumot. További 220 ezer munkavállaló fogja a közszférában nyolcadik éve ugyanazt a bért kapni, vagyis a bérük reálértéke nyolc év alatt a negyedével csökkent amiatt, hogy a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap egyaránt be van fagyasztva - mondta Schiffer András.

Kitért arra is, hogy a pedagógus-béremelésből kimaradtak a nevelést és oktatást segítő munkatársak, nem kaptak több pénzt az önkormányzati tisztviselők, a kulturális intézmények dolgozói, valamint azok a rendvédelmi dolgozók sem, akik nem szolgálati viszonyban állnak, csupán alkalmazottak.

Az LMP becslése szerint körülbelül 500 milliárd forintot igényelne a közszféra azonnali béremelése, ehhez képest a bérintézkedések a 2016-os költségvetésben összesen 220 milliárd forintot tesznek ki - mondta.

A pártelnök emlékeztetett: éppen Szombathelyen mutatták be májusban azt, hogy meglenne a fedezet az 500 milliárd forintos béremelésre, sőt jutna több pénz az egészségügyre és oktatásra is.

Megismételte: elsőként a legkevesebbet keresők jövedelmét emelnék a létminimum szintjére, valamint adómentessé tennék a minimálbért, ami 21 ezer forint jövedelememelést jelentene az érintetteknek.

Pártja véleménye szerint meg kellene alkotni egy új közalkalmazotti bértáblát, mégpedig úgy, hogy a garantált illetmény egyetlen fizetési fokozatban se legyen kevesebb a minimálbérnél, valamint kötelezővé tennék a köztulajdonban álló cégek munkavállalói esetében az éves bérajánlások szerinti béremelést.

Harmadrészt valódi ágazati béremelésekre, nem bérkiegészítésre és életpályamodellekre volna szükség - közölte. Mindez az egészségügyben 80-100 milliárd forintos, a pedagógusoknál 10-15 milliárd forintos, a pedagógiai és gyógypedagógiai szakasszisztenseknél 10 milliárdos, a felsőoktatásban és a kulturális ágazatban dolgozóknál újabb 10-10 milliárdos, a szociális szektorban 30-35 milliárdos, a köztisztviselőknél és kormánytisztviselőknél 40 milliárd forintos többletforrást igényelne - sorolta. Ha hozzászámoljuk a minimálbér emelését is, akkor számításaik szerint 280-300 milliárd forint költségvetési ráfordításra lenne szükség - összegzett Schiffer András.

Hozzátette: ha ez a béremelés nem történik meg, az tovább növeli például az egészségügyi szakemberek kivándorlását, amely már így is súlyos helyzetet idézett elő, hiszen egy minapi hír szerint az egészségügyből már most tíz kórháznyi orvos és szakszemélyzet hiányzik.