Nyugdíjrendszer: megérett a változtatásra

Tény, a nyugdíjalap már tavaly is 483,7 milliárd forintnyi költségvetési támogatásra szorult. Ennek oka részben az, hogy a büdzsé fizeti ki a gyermektámogatási ellátásokban részesülők járadékát, ám jelentős összeget tett ki a magán-nyugdíjpénztári tagok utáni hozzájárulás is, írja a Világgazdaság.

Holtzer Péter, a NYIKA elnöke szerint az a kérdés, a jövőben akarjuk és tudjuk-e erősíteni a magánnyugdíjpénztárak szerepét. A pénztári tagok járulékának kompenzálása ugyanis már ma is egyszázaléknyi GDP-arányos deficitet okoz. Az is dilemma, hogy 1997-es reform által 2013-ra kijelölt módosítások valóra válnak-e. Egyebek között ténylegesen a bruttó keresetek átlagából számítjuk-e öt év múlva a nyugdíjakat. Ha igen, további kérdés, hogy az időskori járandóság hogyan adózna, ez utóbbiról ugyanis már nem szólnak a jogszabályok.

Ezek a bizonytalanságok még annak a felvázolását is megnehezítik, hogy a jelenlegi feltételek mellett miként alakul a magyar nyugdíjrendszer jövője - fogalmazott Holtzer Péter. A kerekasztal három-négy paradigma mentén vázolja fel az átalakítás lehetséges irányait, amelyekhez 2050-ig szóló hatásvizsgálatok is készülnek. Széles körű reform végigviteléhez tisztázni kell, hogy a rendszer biztosítási alapon működjön-e, vagy hogy pontosan mit is várnak el tőle. Egyes paraméterek módosításával lehet időt nyerni, de az ezekről szóló vitákban a kerekasztal nem kíván részt venni.

Az utóbbi hetekben nagy vihart kavart az indexálás kérdése. A kormány ugyanis a jelenlegi svájci indexálás mellett érvel. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) előrejelzése szerint a jelenlegi számítási mód mellett 2012-re a nyugdíjak 4,6 százalékot veszítenek 2008-as értékükből a nettó bérekhez képest, árindexálás mellett azonban az eltérés mértéke már 9,2 százalék lenne.

Világgazdaság